Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1949 családok járnak jobban. Ez az adókedvezmény a család i típusú adózás felé megtett első jelentős lépés. Személyesen is szeretném, hogy a négyéves kormányzati ciklus végére egyrészt növelni lehessen a gyermekkedvezmények mértékét, másrészt pedig más eltartott családtag után is járjon adókedvezmény. Az 1999től járó, gyermekek utáni adókedvezmény 3031 milliárd forint elkölthető többletjövedelmet eredményez az érintett családoknál. További segítség a gyermeknevelés után az, hogy a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj a jövő évtől ala nyi jogon jár, 150 ezer gyermekkel bővül például a családi pótlékra jogosultak köre. Szinte valamennyiünk életének legnagyobb beruházása egy saját otthon megteremtése. A fiatalok kezdeti lépéseit támogatja a kormány azzal, hogy felére csökkentjük az első l akás vásárlásának illetékét. Ez összességében 2,53 milliárd forinttal csökkenti költségeiket. Az új lakást építők körében pedig új kedvezményt vezettünk be, az általános forgalmi adó legfeljebb 400 ezer forint értékű kompenzációjaként, melynek összes költ ségvetési kihatása a jövő évre 12 milliárd forintra tehető. A családok terheinek enyhítését szolgálja a tandíj eltörlése, valamint a tankönyvek általános forgalmi adójának megszüntetése. A költségvetésben összességében az ideinél egyharmaddal többet fordít unk oktatásra. Különösen gyorsan nő a legnagyobb lemaradásokkal küzdő felsőoktatás, de végre az átlagot meghaladó béremelésre számíthatnak a méltatlan helyzetben lévő pedagógusok is. Kiemelten kezeli a költségvetés a kulturális értékek létrehozásának és fe nntartásának támogatását is. Átlagosan az ideinél 60 százalékkal magasabb összeg áll a kulturális tárca rendelkezésére, kiemelten kezelve az egyházi intézmények és műemlékek rekonstrukcióját, a nemzeti örökség program megvalósítását, az államalapítás és a kereszténység felvételének ezredik évfordulójához kapcsolódó millenniumi ünnepségeket. Nem véletlenül fordítunk minden korábbinál lényegesen nagyobb összeget a gyermeknevelés, az oktatás és a kultúra támogatására, ugyanis a kormány meggyőződése, hogy hosszabb távon Magyarország helye a nemzetközi munkamegosztásban nem az olcsó és képzetlen munkaerőt nyújtó országok, hanem a versenyben előnyt a magasan képzett munkaerő kihasználásával szerző országok között lesz. A gyermeknevelési, oktatási és kult urális költségeket döntően beruházásnak, befektetésnek tekintjük, amelyek 515 éves távlatban gazdasági versenyképességünk növekedésével térülnek meg. Hölgyeim és Uraim! E hosszú távon megtérülő befektetéseken túl szükség van azonban olyan gazdaságfejleszt ési kiadásokra is, amelyek megtérülési ideje rövidebb. Ilyennek tekintjük a vidékfejlesztésre, agrártámogatásra, a kis- és a középvállalatok fejlesztésére elköltött pénzeket. (15.30) A magyar gazdaság elmúlt évi fejlődésének egyik fő tapasztalata az, hogy miközben makroszinten egyértelműen javuló teljesítményi, egyensúlyi, foglalkoztatási mutatókat tudunk felmutatni, addig az országos jellemzők mögött továbbra is igen jelentős regionális és kistérségi aránytalanságok húzódnak meg, amelyek a gazdasági teljes ítmények, beruházások, külföldi befektetések, a foglalkoztatás magas szinten állandósult területi különbségeiben egyaránt kimutathatók. Ezért az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatban a kormány programjával összhangban prioritást kap a mezőgazdaság, a szélesebb értelemben vett vidékfejlesztés, a gazdaság regionális versenyképességének erősítése, az elmaradott régiók, megyék és kistérségek felzárkózási esélyének javítása. A területi aránytalanságok mérséklésének fő eszköze a beruházások, fejlesztések növ elése, az ezt segítő gazdasági környezet javítása. Ezért 1999ben a vidékfejlesztés mozgásterét bővítik a vállalkozások makrofeltételeiben tervezett változások, a beruházások növeléséhez szükséges önfinanszírozó képességük javítása, a foglalkoztatással kap csolatos terheik mérséklése. Ezentúl a legsúlyosabb helyzetű megyék, kistérségek, vállalkozási övezetek térségi, a beruházásokat ösztönző
