Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 12 (27. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP
1915 előzetes és utólagos korlátok nélkül, esetleg évtizedekig gyűjthet, összerendezhet és használhat. A z egész törvénynek ez az ugrópontja. Ezt nem tudjuk a jelenlegi formájában elfogadni, valamifajta fékeket és ellenőrzési mechanizmusokat az adatkérés és az adatfelhasználás kapcsán be kell építeni. Ettől függetlenü l is javasoljuk, hogy az adatvédelmi biztos felvetésével összhangban a törvény teremtse meg a rendőrség - mondjuk úgy, egyelőre - belső adatvédelmi biztosát és annak intézményét. A rendőrség ugyanis már most is olyan széles adatkérési és gyűjtési lehetősé gekkel rendelkezik, hogy elengedhetetlennek látszik az adatkezelés felelős és hatékony ágazati belső ellenőrzése. Ezt egyébként nemzetközi egyezmények is megkövetelik. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt frakciója ezeknek a gondolatoknak a jeg yében kész az előkészítőkkel tárgyalásokat folytatni, vagy ha ezt a kormány nem kívánja, akkor módosító indítványokat benyújtani a jelzett kérdésekben, és ezek kormánytámogatását reméli. Enélkül a javaslatot jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Köszö nöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót TuriKovács Béla képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciója nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Világosi Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége r észéről. DR. TURIKOVÁCS BÉLA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház által most tárgyalt törvényjavaslatnak deklarált célja, hogy büntetőjogi és közigazgatási eszközökkel, azok hatékony felhasználásával biztosítson védelmet a B tk. 137. § (7) bekezdésében definiált rendkívül veszélyes, bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekményekkel szemben. A törvényjavaslat annak a felismeréséből indul ki, hogy a büntetőjog rendelkezésére álló eddigi eszközök nem bizonyultak kellően hatéko nynak a szervezett bűnözés visszaszorítására. Ennek a törvényjavaslatnak - mint általában egyegy, a büntetőjogot érintő törvényjavaslatnak - természetesen előzménye van. Talán emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy annak idején - történelmileg talán nem i s olyan túl nagy távlatban , amikor egy rendőrségi tisztviselő először kezdett arról beszélni, hogy Magyarországon szervezett bűnözés van, akkor ez a rendőrtisztviselő nem dicséretet, nem jutalmat, hanem súlyos támadásokat kapott. Nem járt sokkal jobban a z a politikus sem, aki arra mert rámutatni, hogy a szervezett bűnözés ágai elérték a politikát, elérték a hatalmi szférát, és arra próbált - nyilván jó szándékúan - rámutatni, hogy itt valamilyen hatékony lépéseket kell tenni. De még rosszabbul járt az a m agas rangú nyomozótiszt, akinek a sorsa még most sem dőlt el, aki úgy gondolta, hogy ha a rendelkezésére került adatokból arra következtethet, hogy a szervezett bűnözés konkrét személyeket ért el, akkor nemcsak joga, hanem esetleg kötelessége is valamilyen lépéseket tenni. Hogy helyesen és a megfelelő úton tettee, azt nem nekünk kell elbírálni, de az eset maga, úgy gondolom, példaértékű. A most a Házban folyó vita jószerével - mint ahogy már utaltam rá - történelmi léptékű mértékkel is mérhető, hiszen a bű nszervezeteknek, a szervezett bűnözésnek több évszázados hagyománya van. Ha végiggondoljuk, ezek a bűncselekmények szervezett formában - gondolok itt a prostitúcióra, de számos más, e törvény által érintett bűncselekményformára, fajtára - valamikor Erzséb et királyné korában Angliában, a Lajosok korában Franciaországban nagyon konkrétan megjelentek, és ellenük igen hatékony intézkedéseket kellett hozni. A vita hazai berkekben is hosszú időn keresztül folyt erről. Kezdetben egészen a szervezett bűnözés tagad ásáig, majd később - bár nem kívánnék az illető közírónak itt most publicitást adni - odáig ment ez a vita, hogy valaki azt állította, így tette fel a kérdést, hogy miért lenne az baj, ha a bűnözésből eredő pénzek megjelennének - majdnem szó szerint idézem - a forgalomban, munkahelyeket teremtenének és mint mondja, a tőzsdén forognának. Hát itt ütközik ez a két nézet! Nevezetesen az, hogy lehete a bűncselekménynek olyan gyümölcse, amely hatékony és a társadalom
