Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 12 (27. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1905 elég csak beültetni néhány álvendéget, följelentéseket tenni. Nincs jól kidolgozva, nincs jól megfogva ez a része. A bűnmegelőzési ellenőrzéssel kapcsolatban pedig alapvető problémáink vannak. A nagy múltú polgári demokráciákban általában nem használják ezt az intézményt, inkább olyan intézményeket hoznak létre, amelyek a börtönből kiszabadult elítéltek beilleszkedését segítik, tehát egy pozitív támogatást alkalmaznak. Ez az ellenőrzési rendszer sajnos arra szolgál, hogy még inkább a szervezett bűnözés felé nyomja az elítéltet. Problémáink vannak az adatkezeléssel kapcsola tban is, hiszen az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy bármilyen jogszabály, amely személyes adat továbbításáról, az adatból új információ előállításáról vagy akármilyen más módon történő felhasználásról rendelkezik, csak akkor felel meg az alkotmány 59. §á nak, ha pontos garanciákat tartalmaz, és objektív korlátok közé kell szorítani az adatok útját. Úgy gondolom, az adatvédelmi biztos is meg fog szólalni ebben a kérdésben, hiszen elmondta, hogy a szervezett bűnözés fogalmi rendszerét sem látja tisztán. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bár nagyon rövid az időm, de aggodalommal figyeljük azt, hogy a habeas corpus szellemisége mennyire visszaszorul, holott a magyar alkotmányban az teljes mértékig szerepel. Egyre több hatóság kap felhatalmazást arra, hogy garanciák nélkül, ellenőrzés nélkül a magánlakások területére lépjen. Most ezt a menekültügyi részt is ki akarják terjeszteni, hogy a határőrség, a pénzügyőrség is minden további nélkül lakásokba menjen. Nemrég volt az, amikor So lt Otília lakásán szeszfőzőt kerestek Budapest kellős közepén, és szamizdatokat talált a rendőrség. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján, szívós, rendszerszerű munkával lehet visszaszorítani a szervezett bűnözést, a kicsiknél kezdve. Ezért tartózkodásunkkal azt fejeztük ki, hogy egyenetlensége miatt a jogszabály egy részét el tudjuk fogadni általános vitára, de a nagy részét általános vitára alkalmatlannak tartjuk; mind a Szabad Demokraták Szövetsége, mind a Magyar Szocialista Párt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) képviselői. Köszönöm, elnök úr. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hargitai Jánosnak, az emberi jogi bizottság előadójának. DR. HARGITAI JÁNOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is tárgyalta a T/272. számon benyújtott, a szervezett bűnözés, va lamint az ezzel összefüggő egyes jelenségek elleni fellépésről szóló törvénytervezetet. A bizottságban egyetértés volt abban, hogy a törvényben megfogalmazott általános cél fontos cél, és ennek érdekében a mai - sajnos aktuális - időkben valamit nyilvánval óan tenni kell. Tehát a szervezetszerűen fellépő bűnelkövetőkkel szemben újabb eszközöket, újabb jogintézményeket kell adni a bűnüldöző szervezeteknek. Ugyanakkor a vita arról alakult ki - és ez az emberi jogi bizottság ülésén természetes , hogy ha a célb an egyet is értünk, hogy szükséges pluszeszközöket adni, vajon az itt megfogalmazott pluszlehetőségek, pluszeszközök átlépneke egy olyan határt, amire azt lehetne mondani, hogy az alapvető emberi és szabadságjogok, a jogállam megszokott alapintézményei sé rülnek. Egyébként ezt a dilemmát a törvényalkotó az általános részben meg is fogalmazza, hogy gyakorlatilag ez az alapkérdés. Kiss Gábor képviselőtársam annak idején, a bizottsági ülésen pontosan idézte a törvény általános részének indoklásából ezeket a me gfogalmazott mondatokat. A többség álláspontja az volt, hogy kétségtelen, hogy valamelyest szűkülnek ezek a szabadságjogok, kétségtelen, hogy a jogállam alapvető elveinek érvényesülése bizonyos területeken megfoghatóan szűkül, ez a szűkülés azonban nem lép i át azokat a határokat, amire azt lehetne mondani, hogy itt már jogállami elvek sérülnek. Ennek indokaként a többség azt fogalmazta meg,
