Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Dr. Pető Iván (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - "Mennyit takarít meg a kormány az adófizetők pénzéből, ha az Erzsébet téren építi fel az új Nemzeti Színházat?" címmel - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. STUMPF ISTVÁN, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1796 DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház 17,2 milliárd forintba került volna. A kormánybiztos véleménye szerint a költség eket a terv érdemi sérelme nélkül le lehetett volna szorítani 15,5 milliárdra. Az új városligeti színházra valamivel több mint 10 milliárdot szán a kormány, ezenfelül hozzávetőlegesen már 2 milliárd forintot fizettek ki a leállított építkezésre. Tegnap a f őváros vezetése és a kormány, illetve a kormány nevében a kulturális örökség minisztere előzetesen megállapodtak, és erről emlékeztetőt is készítettek. Eszerint a kormány, mivel nem kívánja befejezni a megkezdett építkezést, az új építkezés mintegy előfelt ételeként egy év alatt közparkká alakítja át az Erzsébet teret, ha mélygarázst épít, annak teljes költsége őt terheli, a főváros ez ügyben nem tud részt vállalni. Mindez - ez már nem a megállapodásban szerepel - becslések szerint legkevesebb 1,5 milliárd f orintba kerül, amire a kormány köteles magánbanki garanciát adni. A megegyezés szerint a jelenlegi Felvonulási téren - de bárhol máshol történő építkezés esetén is - az új helyszín nem vehet el több zöldterületet Budapesttől, mint az Erzsébet téri elvett v olna, ide értve azt is, hogy a színházhoz kapcsolódó parkolók nem érinthetik a parképítésre kijelölt területet, értve ezen, hogy a Városligetnél a sztálinistának nevezhető Felvonulási tér 1999. január 1jétől - ahogy önök szokták mondani - a polgárok igény ének megfelelően közparkká változik. Vagyis - és a megállapodás ezt is rögzíti - mélygarázs kialakítása szükséges a városligeti színháznál is. Mindez azt jelenti, hogy a városligeti építkezés egy négyzetméterre jutó költsége nem lesz kevesebb, mint az elve tett terv kivitelezése lett volna. Ha pedig a ma még beláthatatlan költségekkel járó mélygarázst, amely becslések szerint 3 milliárd forintba kerülne, az új tervezést, az Erzsébet téri eddigi építkezést (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az idő letel tét.) , illetve a rendbehozatal költségeit összeadjuk, ez az egész kaland, ha egyáltalán lesz új színház (Az elnök ismét csenget.) , többe kerül az adófizetőknek, mint az eredeti terv megvalósítása lett volna, viszont kevesebbet kapnak ezért. ELNÖK (dr. Szil i Katalin) : Képviselő Úr! Lejárt a Házszabályban kérdésfeltevésre meghatározott idő. Megadom a szót Stumpf István miniszter úrnak a válaszadásra. DR. STUMPF ISTVÁN , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A N emzeti Színház Erzsébet téren történő felépítése nem megtakarítással, hanem felesleges pazarlással járó kiadás lett volna. A felesleges kiadás egy lényegében illegális építkezésre fordítódna - hangsúlyozom: illegális építkezésre , ugyanis a kormánynak nem volt hatályos döntése arról, hogy olyan költségkeretek között lehet felépíteni az Erzsébet téren a színházat, mint ahogyan ez nyilvánosságra került. Mivel az Erzsébet téren a ténylegesen megkezdett építkezést nem alapozta meg kormánydöntés, a valós döntés 1996ban 6 milliárd forint költségvetési forrást irányzott elő, ezzel szemben '97 decemberében már tudott volt, hogy 1996os áron 7,2, illetve 9,5 milliárdra lenne szükség. A fentiekből következően a képviselőnek például idén tavasszal Magyar Bálint volt miniszterhez kellett volna feltenni a következő kérdéseket. Mi okozta azt a helyzetet, hogy 1998 márciusára az eredeti költségvetési forrás duplájára, 13,4 milliárd forintra volt szükség az építkezés befejezéséhez? Miért kellett tízezer négyzetméterrel meg növelni az alapterületet? Talán megalapozatlan volt a '96os döntés? Miért volt alábecsült az egy négyzetméterre jutó költség mértéke? Talán szintén megalapozatlan volt a kormány 1996os döntése ebben a kérdésben. Ehhez képest az az eljárás, amit mi válasz tunk, igyekszik költségkímélő módon, de mégis felépíteni a Nemzetit azon a helyen, amely erre leginkább alkalmas. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
