Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP
1774 Közel tíz éve dolgozom azon cél elérése érdekében, hogy az országot fegyvermentesítsük. Ezen ideális állapot elérése okából támogatom a lőfegyverrel, lőszerrel való visszaéléssel kapcsolatos szigorító törvényi rendelkezés eket. Ugyanakkor - higgyék el, kérem, ez így van! - bízván elfogadásában, nyolcéves tervemet látom megvalósulni akkor, midőn büntetlenséget élvez az, aki a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül - persze, államtitkár úr, jobb lenne 60 nap! - leadja az engedély nélkül készített, tartott, beszerzett robbanóanyagot, lőszert s a többit a hatóságnak, mivel ebben az esetben kegyelemben részesül. Ez a közkegyelmi jellegű rendelkezés - mely persze nem épülne be a büntető törvénykönyvbe, önálló tételes rendel kezésként megmarad - mutatja azt a nagyon egyértelmű törvényelőterjesztői - a kormányra gondolok és önökre, államtitkár úr - és remélem, jogalkotói szándékot, hogy elsődleges célunk nem a büntetés, hanem, ahogy az imént mondtam, az ország fegyvermentesíté se. Remélem és kívánom, hogy e döntés eredményeként kialakul egy olyan társadalmi hangulat, egy olyan közhangulat, amely már nem tartja bocsánatos bűnnek, alkalmi botlásnak a pisztoly vagy tank vagy - sag schon! - rakéta tartását, ellenkezőleg: elítéli azt . Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a törvénymódosítás, e javaslat alapvető célja nem a büntetési tételek uniformizált és mennyiségi szemléletet tükröző emelése, sokkal inkább orientáció a kriminálpolitikai célok elérése érdekében. Tisztelt Ház! Á llamtitkár Úr! Bízom abban, hogy e novella jó irányba, alakító módon fogja a büntető ítélkezést befolyásolni, és így tiszta szívvel emlékezhetünk halálának 100. évfordulóján, 1999. március 18án a magyar büntetőjogtudomány egyik meghatározó személyére, Cs emegi Károlyra, a jogtudósra, a gyakorló jogászra és a Magyar Jogászegylet létrehozójára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amióta szabályokkal igyekszik védeni magát a társadalom a rá vagy tagjaira valamely okból veszélyt jelentőkkel szemben, azóta állandó problé ma a védendő élethelyzetek köre és a védelem jellege. E hosszú idő alatt a legkülönfélébb megnyilvánulásokat nyilvánították büntetendőnek, például annak idején vallási hovatartozást, politikai meggyőződést vagy éppen egészségügyi devianciákat, és a bünteté seknek is igen változatos skáláját alakították ki a botozástól a gályarabságon át a halálbüntetés különböző formáiig. Mára természetesen a korábban büntetni rendelt helyzetek közül sok már fel sem merülhet, azonban az állandó értékek mellett új védendő jel enségek is kialakultak. Ha a törvényhozás lépést akar tartani a világban és az országban végbemenő változásokkal, akkor időnként módosítania kell büntetési politikáján és ezáltal a büntetőjogi törvényeken is. Természetesen a büntetési politikát nemcsak a v áltozó élethelyzetek alakítják, hanem a törvényhozók felfogása is legalább ilyen mértékben befolyásolja. A törvényhozónak legelőször alapelveket kell eldöntenie a tekintetben, hogy mely élethelyzeteket tekinti a büntetőjog eszközeivel védendőnek, mit tekin t olyan fontosságúnak, olyan súlyúnak, hogy azon egyéni vagy csoportérdekek megsértőit büntetéssel fenyegeti. És ha már eldöntötte, hogy mely élethelyzeteket kívánja védeni a büntetőjog eszközeivel, utána azt kell eldöntenie, hogy a rendelkezésre álló eszk özök közül melyeket kívánja igénybe venni és ezek egymás közötti arányát hogyan kívánja megállapítani. Milyen jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek, milyen körben kívánja igénybe venni a nem büntetés jellegű szankciókat - mint például a figyelmeztetés vag y a megrovás , milyen súlyt kíván adni a szabadságvesztéssel nem járó büntetéseknek, a szabadságvesztésben milyen kategóriákat állapít meg, kíváne halálbüntetéssel fenyegetni bizonyos cselekményeket, a büntetés egészének letöltése előtti szabadulásra mil yen lehetőségeket biztosít, és végezetül a büntetés vagy feltételes szabadságra
