Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP
1766 Van egy harmadik jogszabályi csoport is, amelyet nemes egyszerűséggel csak egyéb új normáknak nevezetünk. Ezek - nevükhöz méltóan - egyéb más társadalmi vagy kifejezetten jogi viszonyok keletkezése vagy megváltoztatása okán kerültek pönalizálásra, illetve módosításra. Az első csoportot maradéktalanul üdvözölhetjük, hiszen azok hazánk NATO- és tervezett európai uniós csatlakozásának mérföldkövei. Ezen normák nélkül a magyar érdekeket sértő, külföldiek által elkövetett hasonló jellegű cselekmények megtorlására sem számíthatnánk a fejlett európai társadalmakban. Ilyen normáknak tekinthetjük a más állam katonája ellen el követett bűncselekmény, nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel törvényi tényállásokat. A szervezet t bűnözés üldözésével kapcsolatos új szabály az emberkereskedelem tényállása, amely az emberi lény áruként történő adásvételének különféle eseteit, a sértett alapvető személyi, emberi jogainak csorbítását bünteti, az elkövető és a sértett között fennálló k apcsolat fokához mérten enyhébben vagy súlyosabban. A jogalkotó komoly rosszallási szándékát fejezi ki azzal, hogy a bűntett előkészülete is szankcionált. A fenti tényálláshoz kapcsolható és szintén üdvözlendő a személyi szabadság megsértésének módosított szabályozása, amely az emberkereskedelemmel összefüggő szabadságmegfosztást súlyosabban rendeli büntetni. (10.10) Mennyiségileg is jelentős az a jogszabálymennyiség, amelyet a tervezet a robbanóanyaggal, illetve a lőszerrel visszaélés megváltozott tényállá saiként tartalmaz. Az elmúlt évek alvilági leszámolásai után természetesnek tekinthetjük, hogy főként az ártatlan személyek védelme érdekében súlyos szankciót vonjon maga után ezen ártalmas és veszélyes anyagokkal kapcsolatos mindennemű jogosulatlan érintk ezés. Figyelemre méltó az a jogszabályalkotói, jogalkotói differenciálás is, ahogy a tervezet 83. §a a lőszer csekély mennyiségének fogalmát is meghatározza. A szervezett bűnözés üldözésével és az emberi lény egészségének védelmével egyaránt kapcsolatos új törvényi tényállások a "kábítószerrel visszaélés" - ez a módosítás 62. §a , valamint a "kábítószer készítésének elősegítése" elnevezésű törvényi tényállások. Az utóbbi hiányt pótol, ugyanis sui generis tényállásként pontosan körülírja az eddig a Btk. 282. § (4) bekezdésében meghatározott, anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósuló kábítószerrel visszaélés bűntettének lehetséges vonzatait. Az új, kábítószerrel visszaélési tényállásban üdvözlendő, hogy a jogalkotó megpróbálja elválasztani a fogyasztót és a kereskedőt, különösképpen azzal, hogy az enyhébben büntetett alakzatba sorolja a "szervezetébe juttat" elnevezésű elkövetési magatartást. Kérdéses azonban e törvényi tényállási körben, hogy a kereskedőkkel azonos módon kelle büntetni azokat is, akik ellenszolgáltatás nélkül adnak át kábítószert felnőtt korú személyeknek. A jogalkotó itt álláspontom szerint egy bizonyítási problémát kíván jogszabályi szinten megoldani, mégpedig akként, hogy az átadás megvalósulásával a visszterhességet automatikusan vé lelmezi. Ez helytelen, ugyanis a kábítószerélvezőknél gyakori szokás az, hogy egymást kölcsönösen ingyen is ellátják az elvonási tünetek megszüntetése céljából kábítószerrel, és ezzel a cselekedetükkel megóvják társukat attól, hogy legalább az aznapi adag ot ne bűncselekmény elkövetése útján szerezzék meg. Itt indokolt visszatérnem az általános részt érintő módosítási javaslat 3. §ában foglaltakhoz, amely a fegyház fokozatban rendeli végrehajtani a kábítószerrel visszaélés miatt 3 évnél hosszabb időtartamb an kiszabott szabadságvesztést. A tervezet által javasolt büntetési elvek alapján könnyen előfordulhat konkrét ügyben, hogy egy kábítószert szervezetébe juttató személlyel szemben a bíróság 3 évnél hosszabb időtartamú szabadságvesztést szab ki, így a bünte tést fegyházban kell letöltenie. Ennek indokoltsága, úgy vélem, nem áll fenn. Az általam egyéb törvényi tényállásokként megjelölt szabályok közül említésre méltó az "újszülött megölése" elnevezéssel ellátott sui generis tényállás. Ez nem előzmény nélküli a magyar
