Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 10 (26. szám) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP
1761 Mindez számomra azt támasztja alá - bízom abban, hogy valamennyien egyetértünk ebben a Házban , hogy a büntetőjog szabályainak megváltoztatása különös felelőss éget támaszt mindenkivel szemben. (9.40) A büntetőjog esetén a jogszabályok módosításával vagy változtatásával kapcsolatos elvek és kötöttségek még szigorúbbak, mint a jogág más területén. Valóban igaz a büntetőjog esetében, hogy itt tényleg tízszer kell m érni, míg egyszer vágni, mert a következmények nagyon nehezen korrigálhatók. Ezeknek a nyomásoknak a hatása alatt formálódó büntetőjogi fejlődés az elmúlt tíz esztendőben talán éppen ezért produkált ellentmondásos folyamatokat is. Ezek között utalnom kell arra, hogy 1993ban a módosítások jelentős része, amely főleg a különös részre, illetőleg a gazdasági bűncselekményekre vonatkozott, tulajdonképpen nagyon korrekt és helyes volt, ugyanakkor az általános részi változtatások az ítélkezési gyakorlatra enyhítő irányba ható tendenciát, nyomást fejtettek ki. Ugyanakkor néhány esztendőre rá pedig itt a parlamentben is rendkívüli módon felerősödött az igény, hogy enyhíteni kell az ítélkezési gyakorlatot. Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, tisztelt képviselőtársai m, hogy nem lehet kétévenként beleavatkozni a büntetőbíráskodás alakulásába, mert a különböző impulzusok az ítélkezésben éppen ellentétes hatást fognak kiváltani. Ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor módosítani akarjuk a büntető törvénykönyvet. Minde zek után szeretném a vitában megerősíteni a szocialista képviselőcsoportnak azt a törekvését és azt az elszántságát, hogy természetesen segítséget kíván nyújtani a bűnözés elleni küzdelemben, partnere kíván lenni a kormánynak abban, hogy javuljon a közbizt onság és visszaszoruljon a bűnözés Magyarországon. Ez az alapállásunk a beterjesztett - hiszen közismert, hogy erről van szó - négy, egymásba kapcsolódó törvényjavaslattal kapcsolatban. A mai vitának az eleme a büntető törvénykönyv módosítása, ehhez kapcso lódik a büntetőeljárás, a nemzetbiztonsági törvény, és csütörtökön kezdődik a Házban a szervezett bűnözéssel kapcsolatos intézkedéscsomag, illetőleg jogszabálymódosítási csomag tárgyalása; ezek alkotják a kormány elképzeléseit. Mi mind a négy törvény megí télésénél ebből az alapállásból indulunk ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a javaslat részleteivel kapcsolatban ne képviselnénk hangsúlyos kritikai álláspontot. Arra is szeretnék rámutatni, mintegy alátámasztani ezt a politikai jellegű nyilatkozat ot, hogy ezekben a javaslatokban nagyon sok a szakmai kontinuitás, nagyon sok elem van a négy törvényjavaslatban, amelyet még az előző kormány dolgozott ki, vagy törvényi formában már az Országgyűlés is elfogadta. A később tárgyalásra kerülő szervezett bűn özési csomagban ilyen a fedett nyomozó intézményére vonatkozó rész, a büntetőeljárásban ilyen a tanúvédelemre vonatkozó szabályozás, a prostitúcióra vonatkozó szabályozás, és a jelen tárgyalás tárgyát jelentő büntető törvénykönyvnek is több olyan eleme van - lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés szabályozása; a 12 év alatti életkor minősítő körülményként való számítása, amely az életfogytiglannal kapcsolatos szabályozás; közfeladatot ellátó személyek körének kiterjesztése , amelyet az előző kormány is el őkészített már, és átadta a következő igazságügyi kormányzatnak ezeket a módosító javaslatokat a büntető törvénykönyvet illetően. Ami a kritika tárgyát és lényegét jelenti a büntető törvénykönyv módosításában, az két területre koncentráló dik. Az egyik általánosabb probléma a módosításnak az általános részre vonatkozó javaslatai, aminek eredményeképpen a javaslat a büntetéskiszabási gyakorlatban jelentős módosulást kíván elérni, és tulajdonképpen több elem segítségével, nemcsak - amit már h allottunk a vita során - a büntetési tétel középértéke irányadó jellegének beépítésével. Ez egyébként a számok nyelvén azt jelenti, tisztelt Ház, hogy ha egy bűncselekmény büntetési tétele 28 évig terjed, akkor az ítélkező bíró számára a büntetéskiszabás irányadó időtartama öt esztendő lesz. Tehát ha ettől az öt esztendőtől eltér, akkor ezt külön meg kell indokolnia az ítélet indokolásában.
