Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 14 (9. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (Dr. Áder János): - GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
175 legalább a költségvetés irányelvei egy idővel előbb érkezzenek meg, mint maga a költségvetés." Vagy: "A parlamenti munka során a költségve tés vitájában lehet még módosítani." A többségünk véleménye az volt, hogy tekintettel az időközben zajló önkormányzati választásokra, egy nem kellően átgondolt tervezeten a benyújtó általi későbbi változtatások veszélyes félreértésekre adhatnak okot. Többe n hivatkoztak a kialakult tőzsdei helyzetre, és ehhez kapcsolódóan jelezték, hogy mielőbb biztos, világos útmutatásra van szükség. Ezzel egyet is értünk, de nem feltétlenül egy elkapkodott költségvetéstervezet benyújtása a megoldás. Szemben azzal az állás ponttal, hogy a probléma megoldása mindig csak eseti lehet, felmerült a rendszerszemlélet igénye. Ha valami nem illeszkedik a rendszerbe, ismétlődő problémát okoz, eseti kezelés helyett helyesebb a jogi szabályozás útján véglegesen rendezni. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a vita után a bizottság nem tudott egységes álláspontot kialakítani, 16 igen szavazattal, 10 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az államháztartásról szóló T/43. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Dr. Áder János) : A bizottság kisebbségi véleményét Göndör István képviselő úr kívánja ismertetni, megadom a szót. GÖNDÖR ISTVÁN , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság ülésén - úgy, ahogy képviselőtársam elmondta - az ellenzéki képviselők 10 ellenszavazattal nem tartották általános vitára alkalmasnak a T/43. számú törvényjavaslatot. Ez az előterjesztés a választásokhoz , a kormányváltáshoz kapcsolódva megváltoztatná a központi költségvetés és a tbalapok benyújtásának határidejét. Elsősorban technikailag sem tartjuk helyesnek, és hadd citáljam ide Frajna képviselő úr előbbi állítását: rendkívüli választásokra nem ad mego ldást, sőt, ha az időpontok valaminek a közbejötte miatt változnának, erre az időszakra sincs megoldás. Tehát félmegoldást nem célszerű törvénybe iktatni. A költségvetés egy gazdaságpolitikai deklaráció. A jelenlegi belpolitikai helyzetben mi kiemelten fon tosnak tartanánk, hogy a gazdaság szereplői egyértelműen kapjanak hiteles információt a költségvetésről, a gazdaságpolitikáról. Meggyőződésünk, hogy a választásokon induló pártok ismerik a hatályos jogszabályokat, és tudják, hogy mire vállalkoznak. A válas ztási programok tartalmaznak gazdaságpolitikai célkitűzéseket, ennek alapján elkészíthető lett volna a költségvetés. Az igaz, hogy a Fidesz negyven pontja nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a hatályos jogszabályokat be fogják tartani. Az elmúlt évek tap asztalata kedvező volt a tekintetben, hogy kellő időben elfogadásra kerültek az adótörvények és a költségvetés. A gazdasági szereplők magatartása sok tényezőtől függ, külsőktől és belsőktől. A külső tényezőket nem nagyon tudjuk befolyásolni, de a belső ige nis javítható lenne egyértelmű és világos gazdaságpolitikával. Érdekesnek tartjuk azt, hogy a sajtóban megjelent: a pénzügyminiszter úr augusztus 31éig benyújtotta a kormánynak a költségvetés tervezetét, tehát nem követett el jogsértést. A kérdés ott adód ik, hogy vajon a kormány nem tud mit kezdeni a saját minisztere által benyújtott költségvetéssel - vagy ezt a költségvetést nem lehet összhangba hozni a választási ígéretekkel. Úgy érzem, a kormánypártoknak is érdeke lenne az, hogy a közvélemény előtt miné l előbb megjelenjen a konkrét költségvetési törvényjavaslat. Jelenleg úgy néz ki, hogy csak kormánytagok ismerik, ők ebből naponta citálnak és idéznek, de ez mind ellenőrizhetetlen ígérvény és feltételezés. Úgy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat elfogadá sa esetén szinte borítékolt felmentést adna arra az esetre, hogy az önkormányzati kampány során bárki bármit nyugodtan ígérhet, mert utána ott van az a lehetőség, hogy ám a parlament valamiért másképp döntött.
