Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
1658 oly sokszor utaltak - nevezetesen arra, hogy mi arra vagyunk büszkék, hogy jövő évtől majd mindenkinek fizetni kell adót , most már megtö rt, mert már eljutottak oda, hogy a 20 százalékot 16 százalékos mértékig megközelítették. Azt gondolom, ha lenne időnk, akkor még ezt fel tudnánk tornászni akár 20ra, legfeljebb 18ra, és akkor igazából ez a logikai vagy filozófiai különbség, azt gondolom , már csak egész pici, árnyalatnyi különbség lenne. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Tállai András, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Keller képviselőtársam hozzászólása invitált arra, hogy néhány gondolatot én is hozzátegyek, s erősítsem a kormánypárt érveit. Tehát egyértelműen kiderül, hogy teljesen másként gondolkodunk. Amikor Keller képviselő úr azt mondja, hogy vagy alkalmazotti kedvezmény, vagy gyermekkedvezmény, a kettőt teljesen összemossa. (Keller László: Alkalmazotti!) Ez egyszerűen elképesztő! (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Csúsztatás!) Tehát azt gondolni, hogy egy kategóri a az alkalmazotti kedvezmény és a családi kedvezmény, ez elképesztő logika! (Kuncze Gábor: Tényleg!) Tehát a gyermekkedvezményt a családok kapják, azok a családok, akiknek többletterhük van a gyermeknevelés kapcsán. Az alkalmazotti kedvezmény pedig egy jöv edelemkategória, amihez önök 20 százalék és havi 4 200 forintos jóváírást, adókedvezményt adtak - és erre önök nagyon büszkék! Havonta 4 200ról 3 ezer forintra csökken az adójóváírás mértéke, ez jelentős csökkenés, és arrafelé tendál a logika, hogy előbbutóbb meg fog szűnni a bér és a nem bér jellegű jövedelem közötti különbség. Ez a helyes irány, nem pedig az, hogy a különbségeket úgy tartósítjuk, hogy a bérjövedelemre adunk alkalmazotti kedvezményt, a többivel pedig majd lesz valami. Tehát teljesen más a logikája! Hogy 16 százalék: a százaléknak itt nincs jelentősége, tudniillik ez csak az alacsony jövedelmekre igaz, és néhány száz forintot jelent. A lényeg az, hogy a maximum marad 3 ezer forint - és nem 4 200 , és 1 millió forintos határ fölött pedig m egszűnik. Tehát nem igaz az, amit Keller képviselő mond, hogy mi úgy gondolkodunk, hogy próbálunk visszamenni a 20 százalékra - ez nem igaz! Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra jelentke zett Farkas Imre, az MSZP képviselője. Megadom a szót. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, a kormánypártiak valóban nagyon büszkék erre a gyermekes kedvezményre, ami valóban érdekes elem olyan szempontból, hogy egy szociális oldalt beemelnek az adótörvényekbe. De azért ritkán hangzik el az, hogy ennek a forrását kifejezetten az alkalmazotti kedvezményből teremtik meg. És hogy ők egyetérteneke ezzel az alkalmazotti kedvezménnyel vagy nem, az most a véleményem szerint más kérd és. Itt az a kérdés, hogy sok százezer embernek erre a jövedelemre, erre az adókedvezményre szüksége van, mert így alakult ki egy megfelelő jövedelemtartomány a részükre. Tehát nemhogy itt nem történik valorizáció, hanem igenis, a 20 százalék helyett csak 10 százalékot adnak, 4 200 forint helyett csak 3 ezer forintot, és az 1 millió forint jövedelem fölött pedig egyáltalán nem kívánják adni ezt a kedvezményt. Nem tudom, elgondoltáke kormánypárti képviselőtársaim, hogy ennek milyen következménye lesz azokná l a családoknál vagy embereknél, akik a gyermekek után nem kapnak kedvezményt. Véleményem szerint körülbelül az összes alkalmazott egyharmadát fogja kedvezőtlenül érinteni, mert nagyon sok ilyen van. Lesz olyan család, vagy személy a dinamikus
