Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - Dr. Frajna Imre és Perlaki Jenő (Fidesz) - az igazságügy-miniszterhez - "Várható-e a közbeszerzési törvény módosítása a közeljövőben?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
1605 Fenntartom az álláspontot, törvénytelennek tartom a dolgot, nem fogadom el a választ, és aki elfogadja, az a törvénytelenségre szavaz. Köszönöm szépen a választ. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : A képviselő úr nem fogad ta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 155 igen, 84 nem szavazattal, 9 tartózkodással elfogadta. Dr. Frajna Imre és Perlaki Jenő (Fidesz) - az igazságügyminiszterhez - "Várhatóe a közbeszerzési törvény módosítása a közeljövőben?" címmel ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Frajna Imre és Perlaki Jenő, a Fidesz képviselői, interpellá ciót nyújtottak be az igazságügyminiszterhez: "Várhatóe a közbeszerzési törvény módosítása a közeljövőben?" címmel. Perlaki Jenő képviselő urat illeti a szó. Az igazságügyminiszter asszony helyett dr. Hende Csaba államtitkár úr fog válaszolni. A képvise lő úré a szó. PERLAKI JENŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A közbeszerzési törvény elfogadása óta számos tapasztalat gyűlt össze a közpénzek e szabályok szerinti felhasználásával kapcsolatban. Ezen ismeretek alapján 2000i g terjedő végső határidővel a jogharmonizáció keretében is el kell végezni a törvény módosítását. Az önkormányzatok és az állam a törvény hatálya alatt szolgáltatásokra, termékbeszerzésekre és építési beruházásokra sok milliárd forintot költö ttek. Egyes vélemények szerint a pályázatok kiírásai leszűkítik a pályázók körét, más vélemények szerint, különösen a nagyobb beruházások esetén, a referenciák miatt néhány nagyobb cég árkartellt alakított. Ezen nagy cégek aztán hírnevüket, garanciájukat ú gy váltják pénzre, hogy alvállalkozók végzik el a munkát, tehát az árrés a fővállalkozónál marad, ami nem lenne baj, ha nem a piaci ár többszöröséért vállalnák el a beruházás kivitelezését. Ilyen esetekben az eljárás rendjében tárgyalási lehetőség szüksége s az árnak a piaci szintre szorításához. Hiszen az eredménytelenné nyilvánítás és az eljárás lezárása nem oldja meg a közbeszerzési szükséglet kielégítését, és az új eljárás indítása sem jelent garanciát a reális piaci árak elérésére. Gondot jelent az a ki tétel, amely szerint csak a fedezet megléte, költségvetés hatálya mellett lehet a pályázatot kiírni. Ugyanakkor a több éven át tartó beruházások esetén a kötelezettségvállalás költségvetési fedezetére nem lehet érvényes törvényt, rendeletet bemutatni. Tová bbi jelentős gond a kutatásfejlesztési kapacitások és a meglévő nagy jelentőségű, nemzetbiztonsági érdekű ipari kapacitások kihasználásának hiánya. Ezzel szemben le lehet vezetni, hogy veszteség érheti az országot hosszabb vagy rövidebb távon a jelenlegi szabályozás mellett. A törvény nem ismeri a NATOkompatíbilis, különleges, csak meghatározott szállítói körtől beszerezhető eszközök problémáját. A honvédelmi, nemzetbiztonsági érdekű beszerezések esetében az Országgyűlés honvédelmi bizottsága felmentést a dhat. Ezután a minisztérium beszerzési szabályzata szerint jár el a HM beszerzési hivatala. A hazai ipar és munkahelyek védelme érdekében ki kell dolgozni egy olyan szempontrendszert és eljárásrendet, amely a külföldi szállítókkal szembeni úgynevezett offs etigények kezelését is biztosítja. Az offset a kifizetett árból történő visszavásárlás, beruházás a vevő országban. Szükséges a feltételek meghatározása az offset mértéke, ütemezése,
