Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1551 Köszönöm. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi zárszámadásának tárgyalásához érkezve az új kormány most, a mai napon - va gy korábban - beterjesztette annak a költségvetésnek a végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet az előző kormány nyújtott be az Országgyűléshez, és amely időközben a megszüntetett társadalombiztosítási önkormányzatok működésének utolsó teljes évéről ad sz ámot. (10.10) Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy eltekintsek a magyar gazdaság 1997. évet érintő részletes bemutatásától, mivel azt már a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája során a pén zügyminiszter úr megtette. Most a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetésének végrehajtását kívánom értékelni, de természetesen a gazdasági összefüggésekre figyelemmel. Az elmúlt időszakban folyamatosan szembe kellett nézni a járulé kbevételek megállíthatatlannak tűnő erodálásával, a tervezettet meghaladó hiánnyal és a kiadási oldal feszültségeivel. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének kialakításakor meghatározó volt az a felismerés, hogy a társadalombizt osítási alapok ismétlődő hiányának egyik alapvető oka a gazdaságban egyre inkább terjedő különböző járulékelkerülési technikák használata. Erre a társadalombiztosítási szabályozás széles körben lehetőséget adott, mivel igen nagy volt az a jövedelmi kör, am ely mentes volt a társadalombiztosítási járulékfizetés alól. Az 1997. január 1jétől kidolgozott és bevezetésre került járulékfizetési rendszer célja az volt, hogy egy időben segítse elő a társadalombiztosítási alapok hiánymentes finanszírozását, az arányo s közteherviselést és az indokolatlan járulékkedvezmények vagy elkerülés megszüntetésén keresztül a munkáltatói járulékmértékek csökkentését. Bevezetésre került az egészségügyi hozzájárulás, mint új, az egészségügy számára kiegészítő forrást jelentő, adó típusú kötelezettség. Ezek tették lehetővé a munkáltatói társadalombiztosítási járulék 3,5 százalékpontos csökkentését; ebből 0,5 százalék a nyugdíjbiztosítási, 3 százalék pedig az egészségbiztosítási járulékcsökkentés. Az első félévi folyamatok azonban k omoly problémákat jeleztek. A likviditásromlás elsősorban az Egészségbiztosítási Alapnál jelentkezett, és ez kétharmadrészt az egyes bevételek elmaradásával állt összefüggésben. Nagymértékű elmaradás az egészségügyi hozzájárulásnál mutatkozott. A tapasztal at az volt, hogy a munkáltatók a statisztikai létszám - több mint 4 millió 100 ezer fő - után sem teljesítették fizetési kötelezettségeiket. Elmaradás mutatkozott az egyéni járulékbefizetésnél is. A társadalombiztosítási önkormányzatok sem tettek eredménye s intézkedéseket a költségvetési törvényben előírt vagyonértékesítési kötelezettségük teljesítésére. Az Alkotmánybíróságnak az időközben meghozott társadalombiztosítási szabályokra vonatkozó döntései egyrészt a járulékbevételeket, másrészt az egészségügyi hozzájárulás bevételeit érintették. A bevételi oldal elmaradásait különösen az egészségügyi hozzájárulás területén a bevallási, beszedési, ügyviteli hiányosságok felszámolására tett törekvésekkel lehetett csak mérsékelni, de alapvetően szembe kellett nézni azzal, hogy az egészségügyi hozzájárulás bevételkiesése éves szinten közel 27 milliárd forint lesz. A kiadási oldalon is halmozódtak a gondok. Egyrészt a gyógyítómegelőző ellátást illetően az előző kormány meglehetősen következetlen volt. Az 1996. év vég ére elért ágyszámcsökkentés időközben visszaépült. Akkor ismerte el éppen a népjóléti államtitkár úr, hogy ez a kórházi ágyszámleépítés semmiféle megtakarítást nem hozott, tehát egy elhibázott intézkedés volt. (Zaj az MSZP padsoraiban.) Másrészt nem valósu lt meg a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköztámogatás megtakarítást igénylő átalakítása. Elmaradt a közgyógyellátási rendszer racionális átalakítása, a költségtakarékos gyógyszerrendelésre ösztönző érdekeltségi rendszer bevezetése, a gyógyszer csoportos fix összegű támogatás bevezetése az azonos hatásmechanizmusú gyógyszerek teljes körénél.
