Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET egészségügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ):
1519 Tulajdonképpen az Alkotmánybíróság ez ügyben született döntése is elég érdekes volt. Az Alkotmánybíróság 1997. június 11ei hatállyal döntött erről a kérdésről, egyértelm űen rögzítette a határozatában, hogy kifejezetten támogatja a járulékrendszer átalakítását és kiterjesztését, viszont bírálta a konkrét megoldások formáját. Alkotmányba ütközőnek minősítették többek között a tbjárulék kiterjesztését az osztalékra, majd az t a rendelkezést, hogy minden személyi igazolvánnyal rendelkezőnek egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az Alkotmánybíróság szerint az egészségügyi hozzájárulás adó jellegű elvonás, amelyet csak vagyoni, jövedelmi helyzethez lehet kötni, a személyi ig azolványhoz semmiképpen nem. Érzékeny pontja a társadalombiztosításnak a szerzői jogdíjjal megszerzett jövedelmek sorsa. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a különbségtételt a honoráriumot kifizető szervezetek között, ezért a szerzői díjon alapuló szolgálatiidőbeszámítási szabályokat '97. december 13ával megsemmisítették. És még sorolhatnám az Alkotmánybíróság döntésében fellelhető egykét apróságot. Én most azt szeretném tisztelt képviselőtársaim előtt nyilvánvalóvá tenni, hogy az Alkotm ánybíróság döntésének megfelelően a mostani törvényjavaslat megtalálta azt a módot, amely az Alkotmánybíróság számára is elfogadható, tehát adó jellegűvé tette azokat az elvonásokat, amit a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás címen óhajt beszedni. Az előterjesztés 1. számú mellékletében megtalálhatók azok a lehetőségek, hogy mire is lehet ezt kiterjeszteni. Többek között természetesen benne van a szellemi tevékenység, találmányok után fizetendő százalékos hozzájárulás, de természetesen ott van az o sztalékadó is, amelyre - személyi jövedelemadóalapba tartozónak tekintve - szintén kivetik az egészségügyi hozzájárulást. Ez a hozzájárulás tulajdonképpen azt a kritériumot sem teljesíti, amit nagyon sokszor hallottunk már, ami úgy szólt, hogy a vállalkoz ások számára az adminisztrációs terheket csökkentik. Ennek a százalékos egészségügyi hozzájárulásnak a kivetése bonyolult, magas adminisztrációs terheket, nyilvántartási nehézségeket jelent. A kormány által kalkulált 20 milliárdos bevétel valószínűleg nem fog teljesülni, körülbelül 10 milliárdra lehet esetleg ezt kalkulálni. Tehát úgy gondolom, hogy az egészségügyi hozzájárulás százalékos kivetése mindenképpen terhet ró a tételes egészségügyi hozzájáruláson túl - amiről nyilvánvalóan tudjuk, hogy megemelték , és ez az egészségügyi ellátás egyik bevételi rendszeréhez tartozik - minden olyan vállalkozásra, amely továbbra is bevonható lesz az egészségügyi hozzájárulás fizetésébe. Szeretnék önöknek felolvasni egy '96. október 16án, az egészségügyi hozzájárulá s bevezetésekor elhangzott nyilatkozatot, amelyet Selmeczi Gabriella, akkori fideszes képviselőnő mondott el, aki ma jelentős funkciót tölt be ezen a területen: "Az indoklás pedig, miszerint erre a javaslatra azért volt szükség, hogy arányos közteherviselé sre kényszerítsük a járulékelkerülő vállalkozókat, arra hasonlít, mintha a lopások visszaszorítása érdekében minden járókelőt megmotoznánk, nincse nála olyan tárgy, aminek az eredetét nem tudja hitelt érdemlően igazolni. Tehát összefoglalva, tisztelt képv iselőtársaim, nem értünk egyet a biztosítási alapú egészségügyi ellátás pusztán fiskális szempontok alapján történő megszüntetésével. Nem értünk egyet sem a járulékalap szélesítésével, sem a járulék adóvá alakításával. Az intézkedés amellett, hogy az egyen lő közteherviselés jelszavával a legszegényebb munkavállalókra, pályakezdőkre, fiatalokra rak újabb terheket, messze nem fogja a kívánt bevételt meghozni. Ellenben ellehetetleníti a hátrányos helyzetű önkormányzatokat, és újabb embereket kényszerít a feket egazdaságba." Azóta a képviselő asszony véleménye valószínűleg megváltozott ezzel kapcsolatban. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még egy dologra felhívjam figyelmüket, azon apropó kapcsán, hogy ma kezdődött a magyar tudomány hete. A vállalkozá sokkal, Magyarország versenyképességével kapcsolatban nagyon sokszor elhangzott már a magyar parlamentben is, hogy az innováció, a kutatásfejlesztés mennyire fontos a vállalkozások számára. Többször olvashattunk
