Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1516 helyett a további változatlan működésnek keresi meg a pénzügyi forrásait." Nem tévednek, tisztelt képviselőtársaim: ezeket a mondatokat az egészségügyi hozzájárulásról hallottuk ebben az Országgyűlésben. Nem tőlem, hanem Torgyán Józseftől, akkor, amikor két évvel ezelőtt bevezette az akkori Országgyűlés azt a jövedelemelvonási formát , amelynek továbbfejlesztéséről szól a jelenlegi kormánynak ez az előterjesztése. "Vajon meg tudjae mondani nekem a Pénzügyminisztérium, hogy az adóbefizetési hajlandóság tényleg nagyobbe, mint a járulékbefizetési? Mert én úgy tudom, hogy nem. Akkor nekü nk most át kell alakítani? Akkor miért kell átalakítani? Mit várnak ettől? Adó jellegűvé alakítják át. Az adóelkerülés Magyarországon nem általános? Akkor most miről szól ez a történet? (19.00) Akkor nézzük a közteherviselést! Hát elég sajátos... Egy szoci alista dominanciájú kormánytól aztán végképp rendkívül sajátos közteherviselés az, ami azt mondja: függetlenül attól, hogy mennyi fizetést kap valaki, akkor is ki kell fizetni 4500 forintot. Tehát a közteherviselés azt jelenti, hogy a legkisebb jövedelműek számára emelünk a legnagyobbat. Most vajon a Pénzügyminisztérium meg tudjae mondani, hogy abban a körben, ahol eddig úgy tapasztalták, hogy a vállalkozó a saját foglalkoztatottját minimálbéren jelentette be, s aztán emellett még adott neki mást is, de a bejelentett bére az a minimumbér volt, és ezután fizette az eddig 3100 forint járulékot, komolyan gondoljae a Pénzügyminisztérium, hogy ezekután nem az lesz a következő lépés, hogy már minimálbéren sem jelenti be azt, mert azt a többlet 2000 forintot már nem fogja bírni kifizetni?! Hát ezért nem támogatjuk ezt a megoldást, és nem azért, mert nem értünk egyet azzal, hogy reformra és államháztartási reformra szükség van." Ezeket pedig Pusztai Erzsébet államtitkár asszony mondta, még ellenzéki képviselőként, két évvel ezelőtt ugyanennek a törvénynek a vitájában. (Taps az MSZP padsoraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat az egészségügyi hozzájárulásról meg a járulékcsökkentési törvényjavaslat arról szól, hogy valamit, amit a szocialistaszabaddemok rata kormány két évvel ezelőtt elkezdett, azt a FideszKisgazdaMDFMDNP kormány folytatja. Helyesen teszi. Tehát be kell vallanom, a Szabad Demokraták Szövetsége arra készül, hogy ezekre a törvényjavaslatokra igennel fog szavazni. Mert ha valami olyasmit csinál a kormány, ami helyes, akkor arra természetesen nyugodtan lehet igennel szavazni. Csak egyetlenegy kérésem lett volna a kormánypártok képviselőihez, azokhoz, akik az előző ciklusban határozott nemmel szavaztak erre a törvényjavaslatra, és élesen tám adták, még élesebben is, mint amit én itt idéztem. A költségvetési bizottságban ezt el is mondtam, és most elmondom itt, a plénumon is: mielőtt érvelnek a törvényjavaslat mellett, előtte egy mondatban mondják azt, hogy amikor olyan nagyon határozottan elut asítottuk két évvel ezelőtt, akkor tévedtünk. Mert miről is szól ez az elképzelés, az tehát, hogy a tbjárulékot csökkentjük, és ezzel szemben az egészségügyi hozzájárulást növeljük? Növeljük a tételest is, s bevezetjük a százalékost is. Két dologról szól. Egyrészt éppen azért, hogy csökkentsük az érdekeltséget a minimálbéren való álfoglalkoztatásban, ezért azt mondjuk, hogy a járulék nem teljes mértékben százalékos, hanem azt mondjuk, hogy a járulék egy része egyösszegű. Másrészt meg azt mondjuk, hogy a fo glalkoztatás utáni közteher egy részét járulékból, tehát biztosítási befizetésből átkereszteljük adóvá, hogy aztán adóként beszedhető legyen ott is, ahol nem kapcsolódik hozzá többletszolgáltatás. Talán még emlékeznek jelenlegi kormánypárti képviselőtársai m meg államtitkár asszony és államtitkár úr arra, hogy amikor a szocialistaszabaddemokrata kormány a stabilizációs intézkedések keretében olyan jövedelmekre is ki akarta terjeszteni a tbjárulékfizetést, amelyek után nem kap az élvezője többletszolgáltatá st, akkor Alkotmánybírósághoz fordultak, és a legélesebb támadások érték az akkori kormányt ezért az erőfeszítésért.
