Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1510 állami támogatás nem fedezi a telepíté s összes költségeit, annak csak egy részét fedezi! Ezzel szemben a törvényelőkészítők arra kötelezik az erdőt telepíteni szándékozókat, hogy az adóhivatal felszólítására tételesen számoljanak el azzal a hozzájárulással, amit az állam az erdőtelepítés támo gatására ad. (18.30) Tekintettel arra, hogy az erdőfelügyelet meggyőződik arról, megvane az erdő, sikeres volte az erdőtelepítés, tehát az, amit a magyar állam adott az erdőtelepítés támogatására, a költségek egy részének a fedezésére, abból vajon lett e rdő vagy nem lett erdő; de ugyanakkor, amikor ott van az erdő, ezzel szemben még tételesen el is kellene számolni. Ez azért érthetetlen és azért tarthatatlan, mivel - mint ahogy mondtam - az erdőtelepítés támogatására adott állami támogatás nem fedezi a kö ltségeket. Ha mégis ebből akarják megvalósítani az erdőtelepítést, akkor kénytelenek a családok, az erdőt telepíteni szándékozók saját munkát meg saját géphasználatot is bevonni az erdőtelepítésre. És erről ki fog számlát adni? Erről nem beszél senki! Mert az igazolt költség az én értelmezésem szerint azt jelenti, hogy számlával igazolt költség; bár ez a törvény szövegéből nem derül ki. Mert ha úgy érti a kormányzat az igazolt költséget, hogy nem kell számlával igazolni, hanem egyéb módon is igazolható, akk or természetesen semmi kifogásunk nem lehet az igazolás ellen. Még inkább érthetetlen az, amit az előterjesztés tartalmaz a véghasználatot illetően. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseinek állásfoglalása alapján, és természetesen személyes tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy az erdőgazdálkodási tevékenységnek legfeljebb 23 százalék nyereségtartalma van, tekintettel arra, hogy több évtizeden keresztül nincsen más, csak költség, és a végén 3040 vagy a tölgyes esetében esetleg 100 év múlva lesz csak egyszer egy nagy bevétel. Nyilvánvaló, hogy az összes költséget nem lehet elszámolni, már a bizonyíthatóság és az idő múlása miatt sem lehet elszámolni ennek a terhére. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy szerencsés dologe ezt a k itermelés évében olyan bevételnek tekinteni, amely mögött nem volt költség, úgy gondoljuk, ez nem egészen tisztességes dolog a kormányzat részéről. Ezért ennek olyan módon történő módosítását javasoljuk, ami a végfelhasználatból keletkezett bevételnek lega lább 3 évre történő elosztását javasolja. A módosító javaslataink ebben a pillanatban gépelés alatt állnak, kérném elnök asszonyt, hogy a jegyzőkönyv alapján is - amiben nyilvánvalóan szavaim megörökíttetnek - vegye tudomá sul azt, hogy ezek esetleg az általános vita lezárása után néhány perccel fognak megérkezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Fenyvessy Zoltán tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a módosító javaslatok beadására a mai ülésnapunk bezárásáig nyílik lehetősége. Remélem, ez önt megnyugtatja. (Szabó Lukács: Köszönöm szépen.) Két percre megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönö m a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előző hozzászóló, Katona úr gondolataihoz szeretnék néhány mondatot hozzáfűzni... (Bauer Tamás és T. Asztalos Ildikó: Kovács!) - Kovács, elnézést. Tehát érthetetlen az a bejelentése, ami szerint a személyi jövedele madó törvény 49/C. §ának módosítása hátrányos a vállalkozókra. Tessék szíves megmondani, mi abban a hátrányos, ha valaki egy komoly épületberuházásba kezd, több millió forintot rákölt, ugyanakkor más tevékenységet is végez, és a tevékenységéből eredménye képződik, és a beruházási költséget a vállalkozói osztalékalapjából levonhatja. Mi ebben a hátrányos? Valószínűleg a képviselő úr nem értelmezte ezeket a változásokat, mert való igaz, hogy amikor elkészül a tárgyi eszköz, ezzel meg kell növelni, de ugyanúg y csökkentheti, de akkor már mint tárgyi eszköz és nem beruházási költség, az amortizációval csökkentett részével ugyanúgy csökkenthető a vállalkozói osztalék - ez az egyik.
