Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 2 (23. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1497 a bér- és az egyéb jövedelmeket, és csak bonyolult számítással lehetett ezt érvényesíteni. Tehát már akkor is volt szándék az alkalmazotti kedvezmény szűkítésére és korl átozására. Azt az időszakot az adótanácsadók, de mindenki, aki adóbevallást készített, rémálomnak tekintik. A második megjegyzésem: hamis az a beállítás, miszerint hatalmas hátrányok érik az 1 millió forint feletti jövedelmi kategóriában lévőket. A számok nem ezt bizonyítják. A jelenleg hatályos adótábla alapján az 1 millió 1 forintos jövedelem adóterhe 310 ezer forint, amiből ha levonjuk az adójóváírást, az 50 ezer 400 forintot, akkor adóteherként marad 259 ezer 600 forint. 1999ben a benyújtott adótábla s zerint ugyanezen jövedelem adóterhe 260 ezer forint, és itt nem veszünk figyelembe adójóváírást. A különbség tehát 400 forint/év - összesen havi 33 forint! Ez az úgynevezett kedvezőtlen hatás az 1 millió 100 ezer forintos jövedelmeknél éri el a csúcsot, ek kor lesz 1400 forint éves szinten - hangsúlyozom, éves szinten! 1 millió 170 ezer forintos jövedelemnél újra csökken, afölött pedig teljesen megszűnik. Úgy látszik, hogy a hatásvizsgálatnál nem vették figyelembe azok a képviselők, akik ezt állítják, hogy a z adókulcsok csökkenése korrigálja az adójóváírás megszűnését. Tehát ez az állítás helyes - csak nem igaz. Végül egy harmadik megjegyzés ugyanehhez a témához. Van egy ma is hatályban lévő törvény, amely durvább beavatkozás a családok tehervállalásába. Ez a családi pótlékról szóló törvény, amely kimondja, hogy ha a havi egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a 24 ezer forintot, akkor a családi pótlék 50 százaléka jár, 26 ezer forint felett pedig elvész. Mit jelent ez a két eltartóból és a két eltartottból álló családmodellnél? Azt jelenti, képviselőtársaim, hogy ha a szorgalmas férj vagy a főnöke tetszését elnyerő csinos feleség év közben váratlan jutalmat kap, akkor számíthat arra, hogy jövőre elvész a gyermekenkénti 4200 forintos családi pótlék, ami éves szinten 100 ezer 800 forintot jelent, és nem 36 ezer forintot. (17.30) Még egyszer kimondom: 100 800 forintot jelent! Tisztelt hölgyeim és uraim, ez a diszkrimináció! Ezért fogunk mi változtatni ezen a jövőben. A következő állítás az ellenzéki képviselők r észéről, hogy a gyermekkedvezmény törvénybe való beépítésével "nem szerencsés az adórendszert összekeverni a szociálpolitikai eszközrendszerrel." Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a gyermekes család, amely az adórendszer keretében támogatást kap, az szoci álisan rászorult; sarkítva azt jelenti, hogy akinek gyermeke van, az hátrányos helyzetű. Többek között az ilyen gondolkodásnak a következménye az, hogy Magyarország népessége egy kisváros lakosságával fogy. Ezen a ponton tér el alapvetően a mi gondolkodásu nk az önökétől. A családi kedvezmény azonban nemcsak a jövedelem utáni adójóváírással, hanem az egyéb jövedelmek után fizetett adónál is igénybe vehető. A vitában elhangzott véleményekből azt a következtetést lehet levonni, mintha a törvényjavaslatot elvet ő képviselők erről megfeledkeztek volna. Az viszont tény, hogy az illegális, úgynevezett zsebes jövedelmek után nincs kedvezmény. Azt sem ismerték fel az elutasítást favorizáló képviselők, hogy ez az új, nem a jövedelem nagyságától függő adókedvezmény arra serkenti a kiszolgáltatott munkaerőt, hogy ha van láthatatlan jövedelme, azt tegye, tetesse láthatóvá, mert megéri. Kifizetődő lesz, ha a tényleges keresetet vetik papírra, ezzel felértékelődik az alacsonyabb, de valóságos jövedelem azzal, hogy abból gyer mekenként a kedvezmény teljes összegét igénybe veheti. Ennek a folyamatnak mind társadalmi, mind gazdasági értelemben pozitív következményei lesznek. A mi gondolkodásunk lényege nem az, hogy egy rossz állapotot tartósítsunk, hanem az, hogy olyan változások at indítsunk el, aminek nyertesei azok, akik tesznek, tenni akarnak családjuk és saját sorsuk jobbra fordulásáért; akik hasznos polgárai akarnak lenni az országnak, akik arra törekednek, hogy az élet piacán eladják munkaerejüket, tudásukat, szorgalmukat, t ehetségüket, és ezért cserébe boldogulást és jólétet kapnak. Az adótörvényekkel - és hangsúlyozom: az adótörvényekkel! - nem erősítjük azoknak a társadalmi rétegeknek a pozícióját, akiknek a gyermekvállalás csak a megélhetés zálogát jelenti, és akiknek a s egély felvételének a napja
