Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP):
1465 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Valóban nem köteles jelen lenni a Házszabály szerint, de megkérem a teremőröket, ha a Házban tartózkodik még a kormány illetékes képviselője, akkor szóljanak neki. HEGYI GYULA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy jegyzőkönyv is készül, elmondo m a hozzászólásomat, függetlenül attól, hogy a kormány jelen van vagy nincs jelen. Szeretném, ha innen számolná az öt percet. Gyakran elhangzik, hogy az Európai Unió 15 országából 13 országot szocialista és szociáldemokrata kormányok irányítanak, de az iga zsághoz akkor vagyunk hűek, ha hozzátesszük: környezetvédők, reformkommunisták, baloldali keresztények és szociálliberális pártok is nagy részben részt vesznek az új baloldali kormányokban, kezdeményezésekben. Azt hiszem, ha ezzel kapcsolatban meg akarjuk érteni az Európai Uniót, akkor egyre fontosabb, hogy megértsük a szociális Európának azt a modelljét, amely egyre inkább a baloldali pártok sajátja Európa szerencsésebb, nyugati felén. Néhány héttel ezelőtt Párizsban az EU szocialista pártjai konferenciát rendeztek, amelyen többek között Lionel Jospin francia miniszterelnök, Massimo D'Alema jelenlegi olasz miniszterelnök, Rudolf Scharping, a Schröderkabinet vezető tagja, Edith Cresson brüsszeli főbiztos asszony és mások, sok miniszter, képviselő is részt v ett. Mivel egyedüli magyar és középeurópai képviselőként én is felszólalhattam, nagyon röviden szeretném a tisztelt Házzal ismertetni azokat a dolgokat, amik elhangzottak ott, hiszen az Európai Unió jövőjét és remélhetőleg egyszer a mi jövőnket is ezek ha tározzák meg - remélhetőleg a közeljövőben. Elhangzott, hogy 2000 körül a nyugateurópai országokban mindenütt szeretnék bevezetni a 35 órás munkahetet. Elhangzott egy olyan szocialista kezdeményezés, hogy 25 éves kor alatt senkit se lehessen munkanélkülin ek nyilvánítani, hanem amíg a 25 éves korát eléri, addig valamilyen formában részesítsék képzésben. Elhangzott, hogy az uniós országokban a minimálbér mintájára mindenütt azonos szociális minimumot kell meghatározni, és természetesen idővel ezeket biztosít ani is kell. Elhangzott, hogy a munkajövedelmekről fokozatosan a tőkére kell áttenni az adózást, különösen a spekulatív tőkére, amelynek a megadóztatását kívánatosnak tartják a nyugateurópai baloldali szocialista pártok. Amiről más formában is sokat olvas hatunk: felismerték a környezeti adó jelentőségét, és ennek a szellemében kívánják átstrukturálni az egész európai uniós költségvetést. Ennek a lényege az, hogy a munkajövedelmek helyett a nyersanyagfelhasználást, a környezetre káros anyagok termelését, k ibocsátását kell elsősorban adóztatni. A sajtóban is megjelent ez a rész, hogy most az új német kormány átvette Németország irányítását, s hogy az adóparadicsomba menekülő tőke ellen egységes uniós fellépés várható, ennek nyilvánvalóan meglesznek a kihatás ai az unión kívüli országokra is. Egységes uniós fellépést terveznek a Világbankban és az IMFben, legalábbis abban a 13 tagországban, amelyekben szocialisták kormányoznak. Magyarország számára különösen érdemes kiemelni két olyan utalást, amelyek nem kerü lhetik el a figyelmünket, amennyiben mi is komolyan vesszük az integrációs csatlakozást. Az egyik: Margareta Winberg svéd munkaügyi miniszter asszony mondta ki nyíltan és egyértelműen, hogy a családi típusú jövedelemadózást semmiképpen sem lehet baloldali gondolkodással elfogadni, mert ennek az a következménye, hogy a nők kiszorulnak a munkahelyekről, és nincsenek azonos esélyeik a férfiakkal. Helyette részmunkaidős foglalkoztatást, otthonról végezhető távmunkát kell biztosítani azoknak a nőknek, asszonyokn ak, akik gyereknevelés közben, gyereknevelés mellett is dolgozni kívánnak. Az a kívánatos, hogy mindként nemnek azonosak legyenek az esélyei a munkavállalásban, amit egyébként az emberi jogok is tartalmaznak.
