Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1458 ál láspont sem, hogy ily módon könnyen eljuthatunk oda, hogy a bíróságok írják és szerkesztik az újságot. Valószínű tehát, hogy nem a Ptk. ilyen módosítása és a bírói segédlet az egyedül alkalmas eszköz arra, hogy az ellenvéleményt biztosítani lehessen a sajt óban. Viszont a problémafelvetés és a kibontakozó társadalmi visszhang is indokolja elsősorban a sajtótörvény, de akár a Ptk. szabályozásának is az újraátgondolását. De mint ahogy a politikai versengést sem lehet csak a jog eszközével eldönteni, úgy ez a m édiára is áll. Ha nincs valódi alternatívaként szóba jöhető ellenzék, akkor hiába deklarálja az alkotmány a többpártrendszert. Nézetem szerint ez áll a sajtóra is. A most uralkodó médiahatalom mellett, ha ezt vélelmezzük, akkor ki kellene nőnie egy olyan, ennek egyenrangú ellenfeleként is számba jöhető másiknak, amelynek talán a megteremtése éppen a mi feladatunk lenne. S ez lenne az a feladat, amit nekünk segíteni kellene. (14.50) NyugatEurópában számos technika létezik a véleménymonopólium kialakulásának megakadályozására; például alapképzés a kis pártokhoz közel álló médiumok támogatására, és sorolhatnám, számos más, hasonló intézmény szóba jöhet még. Meggyőződésem, hogy a problémafelvetésre egy ilyen típusú megoldás sokkal inkább megadhatja a választ, m int az eredeti javaslat. A FideszMagyar Polgári Párt az elmondottak alapján Pokol Béla képviselő úr javaslatát, bár céljával egyetért, de amennyiben a képviselő úr azt változatlan formában fenntartja, nem fogja tudni támogatni, és tartózkodni fog. Ezért a rra kérem tisztelettel a képviselő urat - különösen abból a szempontból, hogy vegye figyelembe a Pp.vel kapcsolatos felvetésünket is , hogy javaslatát átdolgozásra vonja vissza, és ezen megfelelő módosítások és előkészítés után nyújtsa be újra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, SZDSZ. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön a javaslat céljával kezdeném, miután már többször elhangzott, hogy sokan vannak, akik e céllal egyetértenek, ámde az eszközt alkalmatlannak gondolják. A javaslat célja a beterjesztő indoklása szerint az, hogy a többpárti demokráciában haladjuk meg a pártállami állapotot. A pártállami állapot az indoklás szerint az lenne, hogy a tényhamisítás, rágalmazás esetén ismerjük csak a sajtóhelyreigazítást. Ezért kívánja az előterjesztő bevezetni, ahogy itt már többen is említették, a nyelvileg és fogalmilag is abszolút véleményhelyreigazítás jogintézményét. Ez nem kombináció, aho gy itt az egyik előttem fölszólaló kisgazda képviselő mondta, hanem tételesen ez áll az előterjesztésben. Nos, ehhez képest, tehát hogy meg kellene haladni ezt a lehetetlen pártállami állapotot, úgy tűnik, hogy többek - kormánypárti és ellenzéki pártok szá mára példaadónak tűnő nyugati, nevezzük így, polgári társadalmakban - még nem ismerték föl ezt a lehetőséget. Minden nyugateurópai országban, az Egyesült Államokban és a fejlettebbnek tekinthető országokban e szerint a norma szerint a pártállami mocsárban dagonyáznak, mert a véleményhelyreigazítás intézményét sehol nem vezették még be. Az előterjesztő képviselő úr többször, nyilvános vitákban, cikkekben külföldi példákat emlegetett. Itt egy napirend előtti fölszólalásra reagálva maga az igazságügyminiszt er asszony is külföldi példát emlegetett. Vagy tévednek, akik külföldi példákra hivatkoztak, vagy - esetleg ez is előfordulhat - a nem ismeretekre kívánnak hagyatkozni, mármint arra, hogy mások nem tudják, miről van szó, és esetleg a félrevezetés lehetőség e is fölmerül. Mert a korábban sokszor emlegetett Németországban vagy Ausztriában ez az intézmény természetesen nem létezik; ebben a formában semmiképpen, de ehhez közel álló formában sem. Képviselő úr mostanában Franciaországot szokta emlegetni, pontosabb an úgy fogalmaz, hogy három évvel ezelőtt, amikor Franciaországban járt, megvilágosodása támadt, hogy egy olyan