Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BODA ILONA (FKGP):
1450 nyilvánosság előtt megjelenő emberekről és a velük összefüggő eseményekről. Ennek az egyoldalúságnak a maga eszközeivel képes gátat vetni a v álaszadás joga, és ennek révén a személyesen érintett elmondhatja azokat az érveket és ellenvéleményeket, amelyek árnyaltabb és teljesebb képet rajzolhatnak fel az elmarasztaló véleménnyel érintett személyről vagy a vele összefüggő eseményről. A kiemelkedő fontosság másik okát az jelenti a törvényjavaslat által bevezetni kívánt válaszadási jognál, hogy a közvélemény a jövőben így több forrásra támaszkodva, véleményekre és ellenvéleményekre alapozódva jöhet létre. Ennek révén a közvélemény, a demokrácia eszm éjének megfelelően, a vélemények széles skáláján alapulva kiegyensúlyozottabban jöhet létre, mint az ma lehetséges. Ismerjük nagyon jól a demokrácia működésében azt a torzulást, amikor szűk társadalmi csoportok, azáltal hogy jobban hozzáférnek a médiák nyi lvánosságához, ezerszeres felhangosításban tudják hallatni a hangjukat, és az így ezerszeresen felhangosított véleményük egyben a közvéleményt is formálja. Ez azonban csak látszatközvélemény lesz, és a társadalomban létező többi vélemény elfojtásával jön l étre. Ezen a jelenségen is segíthet a T/34. számú törvényjavaslat a bevezetni kívánt válaszadási joggal, ugyanis így legalább azok, akiket személyesen érintett az elmarasztaló vélemény és értékelés, a nyilvánosság elé tárhatják az ellenvéleményüket és az e zeket alátámasztó érveket. Hadd emeljem ki, hogy ez a törvényjavaslat egyben a mainál magasabb szintre emeli a véleménynyilvánítási szabadságot, amit éppen az alkotmány 61. §a tartalmaz. Ezen alkotmányos alapjognak ugyanis van egy objektív intézményi olda la is a magyar Alkotmánybíróság döntései szerint, és ez azt jelenti, hogy a tömegmédiákban a társadalomban létező véleményeknek egyenlő eséllyel kell megjelenniük, és a közvéleménynek csak az ilyen módon kialakult formája valósítja meg a demokratikus közvé leményt. A magyar Alkotmánybíróság ezen döntéseit a német alkotmánybírósági gyakorlatból merítette, mivel ott már 40 éves tapasztalat áll rendelkezésre ezen a téren. A német alkotmánybíróság még tovább is megy, és azt mondja az érvelésében, hogy véleményha talmat valósít meg az az állapot, amikor csak a szűk csoportok véleményéből alakul ki a közvélemény - ez pedig alkotmányellenes. Ezek az érvek győzték meg a Független Kisgazdapárt országgyűlési frakciójának tagjait arról, hogy igenis támogatni kell Pokol B éla képviselőtársunk törvényjavaslatát. Felmerült persze a javaslat megvitatása közben a frakciónkban, de tudomásom szerint a Fidesz frakciójának jogi kabinetjében is, hogy talán félreérthető a törvényjavaslat megfogalmazása, különösen két ponton volt zava ró a törvényjavaslat szövegének megfogalmazása. Félreértésre vezetett, hogy a szöveg társadalmilag hátrányosnak tekintett véleményről szólt, ami a javaslat szerint megalapozza az ellenvélemény közlésének jogát. Ezt ugyanis többen úgy értelmezték, hogy társ adalmilag hátrányos véleményekről van szó, sőt volt, aki társadalomra káros véleményt olvasott ki a szövegből. Ezért frakciónkban felmerült a vita során, hogy egyszerűen elmarasztaló vélemények és értékelések esetén lehessen élni a válaszadás jogával. A má sik félreértést az elmarasztaló vélemények cáfolására adható ellenvélemény megfogalmazása jelentette a szövegben, és azt vetették fel ezzel szemben, hogy cáfolni csak tényállást lehet; a véleményre csak válaszolni lehet, de nem cáfolni. Ebből adódott, hogy sokan véleményhelyreigazításról beszéltek e törvényjavaslat kritizálásakor, és ez negatív színben tüntette fel azt. Ennek orvoslására alakult ki egy olyan módosítási javaslat, amely tartalmilag pontosítja Pokol Béla eredeti javaslatát, és amelyet Bánk At tila és TuriKovács Béla képviselőtársunk nyújtottak be e törvényjavaslathoz az elmúlt napokban. Ez a módosítás így szól: az elmarasztaló véleménnyel, értékeléssel és bírálattal személyesen érintett követelheti válasza közzétételét. Nos, képviselőtársaim, úgy gondolom, ezzel a módosított szöveggel a vitában eddig felmerült aggályok és fenntartások eloszlathatóak képviselőtársunk törvényjavaslatával szemben, és információnk szerint az előterjesztő Pokol Béla is egyetért ezzel a módosítással. (Dr. Hack Péter: Tényleg?)
