Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1445 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A kormány a közeli jövőben fogja kialakítani álláspontját a kérdéssel kapcsolatban, és ezt a vita későbbi szakaszában kívánjuk ismertetni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm. Ezután a bizottsági vélemények ismertetésére kerül sor . Megadom a szót Salamon László úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. SALAMON LÁSZLÓ , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot általános v itára alkalmasnak ítélte. A többségi álláspont ismertetése keretében ki kell térnem arra, hogy mit jelent ez közelebbről. Tudniillik a bizottságban alapvetően erről folyt a vita, és a többségi és a kisebbségi álláspont elsősorban abban tért el, hogy mit je lent egy törvényjavaslat általános vitára bocsáthatósága, általános vitára való alkalmasságának kimondása. Mindenképpen jelenti ez azt a többség álláspontja szerint, hogy a törvényjavaslat által exponált probléma valóságos, fennálló probléma. Jelenti tehát a konkrét esetben azt, hogy a sajtó véleményformálási lehetőségei sajátos helyzetéből adódóan teremthetnek olyan helyzetet, ami egyesek személyiségi jogainak sérülésével járhat, és ezzel a helyzettel szemben indokolt lehet megvizsgálni a jogi védelem lehe tőségeit. Ebben áll tehát a probléma lényege. Az alkotmányügyi bizottság többsége ebben értett egyet, hogy ez olyan problémát vet fel, amely valós, reális probléma, amely egyesek jogai védelmének a kérdését veti fel, és olyan kérdéskört jelent, amit meg ke ll vizsgálni, meg kell vitatni, és ennek a megvizsgálására és megvitatására ez a törvényjavaslat alkalmas. Mit nem jelent az, hogy a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot? Az előbbieken túl többet nem jelent. Nem jelenti azt, hogy az alkotmányügyi bizottság többsége abban a formában, ahogy a törvényjavaslat előttünk áll, feltétlenül támogatná, érdemben elfogadná a megoldást. Az a kérdés tehát, hogy a probléma kezelésére a törvényjavaslatban felvetett megoldás megfelelőe vagy sem, ez az alkotmányügyi bizottság többsége szerint is nyitott. Nyitott, és a többségen belül sem egyenlő mértékű ennek a nyitottságnak a megítélése, mert a többségi álláspontban is voltak olyan megszólalások, amelyek kisebb módosításokkal már olyannak lát ják, úgy ítélik meg ezt a törvényjavaslatot, amely a problémát megfelelően fogja kezelni. De voltak olyan álláspontok is - és talán ez képezi a nagyobbik részt a többségen belül is , amelyekben a fenntartások a javasolt megoldással szemben kiterjedtebbek, összetettebbek, hangsúlyozottabbak és mélyrehatóbbak. Végül is a törvényjavaslat sorsa az alkotmányügyi bizottság többsége szerint is alapvetően attól függ, hogy arra a problémakörre, amire ez a törvényjavaslat választ kíván adni, sikerüle majd olyan vég ső megoldást találni, amely valóban alkalmas lesz ennek a problémakörnek a kezelésére. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság kisebbségi véleményét Hack Péter úr ismerteti. Megadom a szót. DR. HACK PÉTER , az alkotmány- és igazságügy i bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségi vélemény előterjesztésére rendelkezésre álló öt perc nem elegendő arra, hogy felsorakoztassuk mindazokat az érveket, amelyeket a bizottság kise bbsége a két alkalommal lefolytatott vitában felsorolt, hiszen a bizottság szeptember 16án és október 22én tárgyalta a T/34es javaslatot.
