Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
1441 foglalkoztatási ágazatokat érint, hanem régiókat sújt. Ezért - és azért is, amit az előttem levő képviselők már elmondtak, hogy a kormány kellően nem indokolta, hogy a 2100 forintnyi fix összegű hozzájárulás emelése miért éppen 3600 forintra módo sul - mi az oka a mintegy 70 százaléknyi emelésnek? Ezért ez számunkra így, indokolás nélkül nem elfogadható. Megvizsgálhatjuk, hogyan érinti jövedelemkategóriánként ez a 3600 forintra emelt fix összegű egészségügyi hozzájárulás az e bérezési körbe tartozó kat. A legalacsonyabbak, tehát a minimálbérkörüliek esetében ez körülbelül 14,4 százalék, míg a százezer forint körüli jövedelmek esetében ez már alig éri el a 3 százalékot. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a jövedelmekkel nem arányos fix összegű egész ségbiztosítási járulék vagy adó ezen mértéke így sem a szolidaritás elvének, sem a munkaadói tehervállalás csökkenésének, sem az össztársadalmi közteherviselés elvének nem felel meg. Csak részben elégséges érv, hogy az alkalmazó a foglalkoztatáskor a munka vállalói társadalombiztosítási járulék pár százalékpontos csökkenésével most majd érdekelt lesz a minimálbér fölötti béren való alkalmazásban. Ezt csak akkor mondhatnánk biztosan, ha azok köréről beszélnénk, akik most szándékosan járulékkikerülés címen fog lalkoztatnak minimálbér körül alkalmazottakat. Most azonban ebből az előterjesztésből nem derül ki, hogy a magas járulékot fizető egyéni kis- és középvállalkozónak milyen támogatás jut, hogy a maga lehetőségei közepette legalább a csődközeli helyzetből kik erülhessen, hiszen megtudtuk, hogy az egyéni vállalkozó például nem fordulhat a Foglalkoztatási Alaphoz ezeknek a kompenzálására. A kételemű hozzájárulásnak tehát a százalékos mértékű hozzájárulás a másik eleme. Ezek a törvényi szakaszok kísérletet tesznek arra, hogy bevonjanak a járulékfizetési körbe olyan jövedelmeket és juttatásokat, amelyek eddig nem viseltek társadalombiztosítási járulékterhet, de elvárható, hogy e jövedelmek valamilyen módon legalább részben bekerüljenek az egészségügyi szolgáltatások körébe is. A bizottsági vitában is elmondtam: önmagában az a tény, hogy a járulékalapokat kiszélesítjük, és megsértünk vele olyan érdekköröket, amelyek eddig szándékosan kerülték ki ezt a kötelezettséget, számomra elfogadható. Ebben a törvényjavaslatban a zonban összekeveredik a szándékos járulékkerülők köre azokkal, akik egyébként nem tartoznak ebbe a fizetői körbe. (13.30) Schwarcz Tibor képviselőtársam ezt egy szolidaritás alapú adónak nevezte, ami önmagában véve elég érdekes kifejezés, de rá mutat a dolog lényegére, hiszen ezek a jövedelmek egyszer már természetesen adóztak. Jó lenne, ha látnánk a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási alapok költségvetését, mert ebből kiderülne, hogy a társadalombiztosítás költségvetésének bevételi oldalá n valóságos forrástöbblet jelente meg, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a járulékfizetési terhek könnyítése mellett a forrásoldalon egy felismert visszapótlási vagy forráskiegészítési szándékról van szó. Azt is meg lehet vizsgálni, hogyan folyik be eze knek az adóknak egy része vagy mindegyike. Az egészségbiztosítás, illetve az egészségügyi ellátás folyamatosan igényli, hogy a rendelkezésre álló források ott legyenek a szolgáltatóknál. Legalábbis a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás esetében ez biztosan nem lesz így, hiszen az adózás rendjéből fakad, hogy ezek szakaszosan fognak beérkezni az APEHhez is, és szakaszosan fognak továbbkerülni az Egészségbiztosítási Alapba. A törvényjavaslat bizottsági vitája során az előterjesztő képviselője maga i s úgy fogalmazott, hogy míg a járuléktörvény a jó intézkedéseket tartalmazza, a kevésbé jót az egészségügyi hozzájárulás. Azt gondolom, ezzel tökéletesen egyet is lehet érteni. Összefoglalva: míg a társadalombiztosítási járulékterhek mérséklődnek, a törvén yjavaslat benyújtásakor az előterjesztők, úgy gondolom, már látták, hogy a forrásoldalon egy jelentős bevételkiesés várható. Ezért ezt megpróbálták kiegyenlíteni az egészségügyi hozzájárulás fix összegű megemelésével, a százalékos egészségügyi hozzájárulás beterjesztésével, a járulékfizetők körének
