Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1414 hogy valahogy megoldjuk ezt a gondot. Szeretném egy kicsit felidézni kronológiájában, történetiségben, hogy mi történt ezzel a két törvénnyel. Eredetileg a '90es évek elején futott fel a munkaadói társadalombiztosítási teher 44 százalékra. A mi feladatunk is az volt, hogy próbáljuk csökkenteni, és az előző ciklusban nagy nehézségek árán 39 százalékra csökkentettük ezt a munkaadói együttes járulékmértéket, a nyugdíjjárulék és egészségügyi járulék munkaadói befizetési hányadát. Tekintve, hogy a járulékkulcsok emelése szóba sem jöhetett, élénken emlékszem, hogy folytonfolyvást azon törtük a fejünket, hogyan tudnánk szélesíteni a járulékalapba bevonható kört. Hiszen mi magunk is tudjuk, hogy nagyon sok olyan jövedelem képződik, ami nincs társadalombiztosítás szempontjából járulékoltatva. Számos ilyen próbálkozásunk volt, jó néhány kudarcos is lett. Hogy csak néhányat idézzek ezek közül: Az egyik korai periódusban megpróbálkoztunk a szellemi szabadfoglalkozásúak körében keletkező jövedelmek járulékoltatásával. Országos vihar kerekedett belőle. Művészek, országosan híres, neves művészek a televízió nyilvánossága előtt vádoltak bennünket azzal, hogy tönkretesszük a magyar kultúrát. Mi nt ahogy fellázadt az egész újságíró társadalom az ellen, hogy azt a privilégiumot, hogy tudniillik őnekik járulékfizetésre nem kötelezett jövedelmük van, az előző kormány el akarta venni. Egy későbbi szakaszban megpróbálkoztunk a mezőgazdasági őstermelőkn él keletkező jövedelmek járulékoltatásával. Akkor - tiltakozásképpen - országos méretekben eltervezett sztrájkkal, sztrájksorozattal kellett szembenéznie a kormánynak. Az Alkotmánybíróság is több esetben hátrányos döntést hozott; a probléma megoldása szemp ontjából olyan döntést hozott, amelyik nem tette lehetővé számunkra a járulékalap szélesítést. Eközben rendre támadások értek bennünket az ellenzék padsoraiból is. Miközben mi a járulékot, a társadalombiztosítási munkaadói terhet 44 százalékról 39 százalék ra csökkentettük, kitaláltuk azt az elmozdulást az adó jellegű megoldás irányába, hogy megalkottuk az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényt. Némi keserűséggel idézem fel, hogy annak idején ezt a törvényt ellenzéki képviselőtársaim, maga Selmeczi Gabr iella is, milyen élesen támadták és kifogásolták. Selmeczi Gabriella '96. október 16án elhangzott beszédében úgy fogalmazott: "Nem értünk egyet a biztosítási alapú egészségügyi ellátás pusztán fiskális szempontok alapján történő megszüntetésével. Nem értü nk egyet sem a járulékalap szélesítésével, sem a járulék adóvá alakításával." (Vidoven Árpádot a jegyzői székben Herényi Károly váltja fel.) Némi keserűséggel idéztem ezt, merthogy ezek a támadások természetesen egyetlen kormánynak sem jönnek jól. Mi most a helyzet? Jelenleg az egyik csomagban azt ígéri a kormány, hogy 39 százalékról 33 százalékra fogja csökkenteni azt a járulékot, amit tb címén a munkaadóknak fizetni kell. (11.20) A másik csomagban pedig ezt az egészségügyi hozzájárulást - a két évvel ezel őtt nagyon súlyosan támadott egészségügyi hozzájárulást - nagyon nagy mértékben szélesíti, fejleszti, kiterebélyesíti, hiszen az eredetileg tételes, egyértelműen fix megoldást tartalmazó, személyek után fizetendő egészségügyi hozzájárulást most kételeművé teszi, a tételes részt rendkívül nagy mértékben megemeli. Idén az egészségügyi hozzájárulás személyenként 2100 forint, jövőre 3600 forint lesz. Ez egészen pontosan 70 százalékos emelési tétele ennek az adó jellegű fizetnivalónak. Emellett eltervez egy száz alékos tételt is, amit természetesen azokra a jövedelmekre próbál majd érvényesíteni, amelyek társadalombiztosítási fizetéssel nem terheltek. Ez a százalékos mérték átlagosan 11 százalék, de néhány esetben ennél magasabb, 25, illetve 20 százalékos lesz. Is meretes, hogy cégautók után 25 százalék, illetve ebbe a körbe tartozik majd az osztalékok megadóztatása. Használhatjuk ezt a kifejezést, hiszen adó jellegű tehernövekedésről van szó, ami önmagában véve -
