Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP):
1411 Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjak egy példát; megnéztük, mi történik akkor, ha egy havi 50 ezer forint munkabért kivevő vállalkozó rendelkezik cégautóval, és még 35 száza lék osztalékot is kivesz. Nos, szemben a táblázatban szereplő, 1999re ígért 4 százalékos tehercsökkenéssel, az ő számára - a cégautó utáni egészségügyi hozzájárulást figyelembe véve, a 35 százalékos osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást tek intve - 7 százalékkal növekszik a teher. De ugyanez levezethető 100 ezer forint munkabért kivevő vállalkozó esetén, és így tovább. Azzal tisztában kell lenni, tisztelt képviselőtáraim, hogy lesznek olyanok - tehát nem csak 60 ezer emberről van szó , akikn ek kedvezőtlenebbül alakulnak a terhei, és ennek a következménye lesz a vállalkozások közötti körbeszámlázás növekedése, azaz a jövedelem kiadássá transzformálása. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képvis elő úr. Keller László képviselő úr szintén két percre kért lehetőséget. Képviselő úr, öné a szó. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engem is Koltai Ildikó hozzászólása indított arra, hogy megnyomjam a gombot, csak olyan gyo rsan befejezte a képviselő asszony a mondanivalóját, hogy egyszerűen nem volt időm rögtön utána megnyomni. Én is azt gondolom, hogy ezt a kincstári hurráhangulatot illő lenne mérsékeltebben megfogalmazni, mint ahogy azt képviselő asszony megfogalmazta. Elm ondtuk bizottsági véleményként is, hogy nem lehet eltekinteni az egészségügyi hozzájárulás jelentős emelésétől, és attól a differenciáló hatástól, amely mindenki számára egyértelműen érvényesül. A pozitív hatásokat nem vitatjuk el, azok nyilván érvényesüln ek. A pozitív hatások annál jobban fognak érvényesülni, minél nagyobb a cég és minél magasabbak az átlagkeresetek. Mi is elvégeztünk számos számítást, s ha a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem is említem, azért fel kell hívni a figyelmet arra, ho gy az alacsonyabb jövedelmi sávban - például a minimálbér környékén, ami 1998ban 19 500 forint volt - a bruttó keresetre vetítve a közteher 55,27 százalék. Ha figyelembe vesszük a kormányzatnak a minimálemelésre vonatkozó bejelentését, akkor ugyanez 1999ben 53,43 százalék lesz. Csökken, de igazából semmi okunk nincs olyan mértékben örülni, mint ahogy azt képviselő asszony tette, mert ez nem éri el a 2 százalékot sem, államtitkár úr. Jó lett volna hallani, hogy például vidéken milyen módon befolyásolja a f oglalkoztatást ez a nagyon szerény mértékű köztehercsökkenés, de erről majd később fogok szólni, mert lejárt az időm. Köszönöm szépen, elnök asszony. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Hegedűs Mihály képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő Úr! DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Mint előző értékelésemben, most sem a tételes százalékszámítási vitákba szeretnék belemenni, hane m megpróbálok néhány stratégiai gondolatot felvetni, amit szükségessé tesz az adó- és járulékrendszer jelen állapota, amely a közeljövőben reformra szorul. A jelen törvénymódosítás lényege az 5. §ban van, amely azt mondja, hogy 38 százalékról 33 százalékr a, és a későbbiekben még 1 százalékkal kell csökkenteni a jelenleg érvényes társadalombiztosítási járulékot. Ehhez még hozzájárul a baleseti járulék szintjének 10 százalékról 5 százalékra való mérséklése. Ezeket nem részletezem tovább. A lényeg az, hogy a munkáltatók társadalombiztosítási járulékának a csökkentése nem szemlélhető csak önmagában, csak a tételesnek nevezett, meghatározott összegű egészségügyi hozzájárulással együtt, amely 2100ról 3600 forintra emelkedik. Ezzel szemben a Munkaerőpiaci Alapho z történő munkáltatói hozzájárulás 4 százalékról
