Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SCHWARCZ TIBOR (MSZP):
1409 az alapfogalmakon, és számos helyen új szabályozást hoz be, de alapjában, koncepciójában nem változtat az 1990. évben elfogadott törvényen. Örvendetes a tény, hogy nem változtatta meg a kormány a három pilléren nyugvó nyugdíjrendszert. Érthetetlen volt sz ámunkra az a támadás, amelyet a magánnyugdíj ellen intézett a Fidesz, amikor meg akarta szüntetni a pályakezdők kötelező belépését a magánnyugdíjpénztárba. Állandóan az így keletkezett adósságról beszélnek, de elfelejtik azt, hogy az így keletkezett hiány az állam részéről államkötvényekkel pótlódik a nyugdíjbiztosítónál, ami a belső államadósság átalakítása szempontjából játszik döntő szerepet. Az sem elhanyagolható, hogy tőke jelenik meg a magyar gazdaságban, főleg az értékpapírpiacokon. Nem véletlen, hog y a Fidesz pénzügyi szakértői és a nemzetközi pénzügyi körök óva intettek ennek a rendszernek a felbontásától. Az sem véletlen, hogy a lengyel parlament nemrég fogadott el egy, a miénkhez hasonló magánnyugdíjkonstrukciót. Az eredeti törvény főbb rendelkez éseiben részletesen tartalmazza azokat az alapfogalmakat, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és ellátási szempontból fontosak. Így meghatározza a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás, a kiegészítő tevékenységet folytató, a s egítő családtag, a foglalkoztatott fogalmát. A társas vállalkozás tekintetében ez a módosítás új fogalmat kíván bevezetni olyan értelemben, hogy társas vállalkozónak tekinti azt, aki a társaságok előtársaságában működik. Új a módosításban az, hogy a külföl dön foglalkoztatott esetében, valamint a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén a járulékalapot képező jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért kell figyelembe venni. A törvény megh atározza azt is, hogy ki minősül biztosítottnak, a biztosítás időtartamát, szüneteltetését, a több biztosítással járó jogviszony kérdéseit az egyéni és társas vállalkozók biztosítási kötelezettségeit. A biztosítás szüneteltetésének vonatkozásában ebbe a mó dosításba egy új fogalom került be, éspedig az, hogy az igazolatlan távollét esetében szünetel a biztosítási jogviszony, viszont - és ez jó - a sorkatonai szolgálat alatt nem szünetel a biztosítás. Az eredeti törvény részletesen felsorolja az egészségbizto sítás és a nyugdíjbiztosítás keretében igénybe vehető társadalombiztosítási ellátásokat. A törvénymódosítás az eredeti törvényben járó ellátásokat változatlanul hagyja, tehát az annak idején a Fidesz által meg nem szavazott törvényt most a Fidesz jónak tar tja kormányzati pozícióban. Az eredeti törvény szabályozza az ellátások fedezetét szolgáló kötelezettségeket a biztosított és a foglalkoztató számára. Eszerint a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet, a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíj járulékot és tagdíjat fizet, a foglalkoztató, munkáltató egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, és hozzájárul a táppénzkiadásokhoz. Részletesen szabályozza a járulékalapot, a járulékalapot nem képező jövedelmeket, az egyéni és társas v állalkozások, valamint a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségeit. Az 1990. évben elfogadott törvényben is szerepelt a járulékok mértékének csökkentése, de el kell ismerni, hogy nem ilyen mértékű volt a járulékcsökkentés nagysága, mint a most beterjesz tett módosításban. Valóban, a beterjesztett módosításban 6 százalékos járulékcsökkentésre tesz javaslatot a kormány, amely a nyugdíjbiztosítási járulék esetében 24 százalékról 22 százalékra csökkenti a járulékot, míg az egészségbiztosítási járulék esetébe n 15 százalékról 11 százalékra csökken a járulék nagysága. A baleseti járulékot 10 százalékról 5 százalékra csökkenti. Ez a javaslat egyrészt örvendetes, de veszélyes is lehet. Az egészségügyi kiadások esetében minden évben a bevételek voltak eddig túlterv ezve, és a kiadások elszálltak. Úgy érezzük, hogy a bevételek most egy kicsit alultervezettek, vagy ha másképpen mondjuk: hogyan lehet ezekből a beszedett járulékokból finanszírozni az egészségügy kiadásait, nem beszélve a választási ígéretekben elhangzott akról? Ezt felismerve a kormányzat megemelte az egészségügyi hozzájárulást. Ezen emelés összes aggályait a később szóló képviselőtársaim majd elmondják és már elmondták a viták során.
