Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1403 Mindezt szem előtt tartva döntött úgy a kormány, hogy 1999től a jelenlegi 39 százalékról 33 százalékra, tehát 6 százalékkal csökkenti a munkáltatók társadalombiztosítási járulékterheit. Sőt, emellett 1 százalékkal csö kken a Munkaerőpiaci Alaphoz történő munkáltatói hozzájárulás is. Mindez azt eredményezi, hogy 1999ben a foglalkoztatók fizetési kötelezettségei éves szinten 115 milliárd forinttal csökkennek. Hogy ennek a 6 plusz 1, tehát 7 százalékos tehercsökkenésnek érzékeltessem az időbeli jelentőségét: az elmúlt 20 esztendőben ilyen mértékű vállalkozói, vállalati köztehercsökkenés nem történt Magyarországon. Jogos tehát a kérdés: mi teszi lehetővé azt, hogy a társadalombiztosítási alapok számára 150 milliárd forint bevételkiesést jelentő járulékcsökkentés 1999ben megvalósuljon? Két olyan irány van, amely véleményünk szerint ezt megalapozhatja. Az egyik nem más, mint a gazdaság fejlődése. A hamarosan önök elé kerülő jövő évi költségvetési törvényjavaslat azzal számol , hogy 1999ben a bruttó hazai termék növekedése 4,55 százalék körüli lesz. Ez a gazdasági fejlődés az egyik alapja annak, hogy a társadalombiztosítási járulékról szóló törvény módosításával sor kerülhet a meghirdetett foglalkoztatói köztehercsökkentésre, mérséklésre. A másik irány az a reményünk, amit a kormányprogramban is megfogalmaztunk, hogy a vállalkozói, vállalati közterhek ilyen jelentős mértékű csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés töretlen legyen, hogy az a fejlődés, ami megin dult, ne akadjon meg még akkor sem, ha a külső piaci, a külső világgazdasági hatások most ennek nem teljes mértékben kedveznek. Sajnos a biztató gazdasági helyzetből eredő többletbefizetések alakulása sem tudja önmagában megoldani a 150 milliárd forint for ráskiesés pótlását. Annál inkább nem, mivel a járulékokból finanszírozott ellátások a jövő évben sem maradhatnak változatlanok; emelni kell a nyugellátásokat, az egészségügyi intézményeket finanszírozó gyógyítómegelőző ellátás kiadási előirányzatait, az e gészségügyi dolgozók bérét. Ezért azt kell mondanom, hogy a két törvényjavaslat közül a társadalombiztosítási járulékról szóló törvény módosítása tartalmazza a pozitív lépéseket, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat pedig a kevésbé kedvező , a bevételcsökkenést némileg ellensúlyozó intézkedéseket. Hogyan? Az egészségügyi hozzájárulás törvényjavaslatban megjelenő konstrukciója teljes egészében új alapokra épül, kételeművé válik, részben jövedelemarányos, részben tételes összegű lesz. A százal ékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége az arányosabb közteherviselés elvének érvényesítése érdekében azon jövedelmek egy részére vonatkozik, amelyek mentesek a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. A ma ismert ad atok szerint 300 milliárd forint az a jövedelem, amely személyi jövedelemadóalapot képez, de nem vonatkozik rá a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. A javaslat e jövedelmek közül összesen 176 milliárd forintot szándékozik mint személyi jö vedelemadóalapot figyelembe venni a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásnál. Az ebből származó 1999. évi társadalombiztosítási bevétel mindössze 20,1 milliárd forint, ami a csaknem 1560 milliárd forinttal gazdálkodó két alap bevételei szempontj ából elenyésző. Ugyanakkor jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy a társadalmi közös kiadásokhoz mindenkinek hozzá kell járulnia. A javaslat szerint e fizetési kötelezettség a szellemi tevékenységből, a találmányhasznosításból, a költségtérítésből, a kama tkedvezményből származó jövedelmekre, az adózó osztalékalapra, a cégautóadót fizetőkre vonatkoznak. Tisztelt Ház! Gondolom, hogy a javaslat több képviselőtársamnak is eszébe juttatja a Bokroscsomagot. Igen, azt kell mondanom, jól emlékeznek. Az előző korm ányzati ciklusban valóban történtek kísérletek a járulékfizetők körének szélesítésére, a közteherviselés enyhítésére. Az Alkotmánybíróság azonban ezeket az elképzeléseket rendre alkotmányellenesnek minősítette, mivel kimondta: a járulékfizetési kötelezetts ég előírása csak a munkavégzéssel összefüggésben történő jövedelemszerzés esetén tekinthető alkotmányosnak. Az Alkotmánybíróság az előbbiekben hivatkozott döntésével egy időben azt is kimondta, hogy az államnak széles körű jogosítványa van arra vonatkozóan , hogy milyen adófizetési kötelezettségeket
