Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 28 (22. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1395 Nos, én azt gondolom, hogy tulajdonképpen használhatnánk Pusztai Erzsébet akkori kifejezését erre a törvénymódosítási csomagra is. Tudniillik ezek a pontosítások javarészt, nagyrészt valóban nagyon lénye gtelenek és feleslegesek. Én nagyon gondosan végigmentem azon az összesen tizenhét paragrafuson, amit ez a csomag tartalmaz, s megállapítottam, hogy van benne néhány olyan paragrafus, ami tulajdonképpen jó és helyeselhető. Ilyennek tekintem azt az apró pon tosítást, ami a fogászati ellátással kapcsolatban leírásra került, hogy tudniillik nem mindenki fejezi be 18 éves korára a középiskolát, tehát fogalmazzon a törvény rugalmasabban, és aki középiskolába jár még, ha el is múlt 18 éves, annak ingyen járjon az ellátás. Természetesen ez az olyan apró pontosítás, ami, azt gondolom, keveseket érint, de valóban, egy törvény legyen precíz, ez egy támogatható módosítás. Hasonlóképpen támogatható az a precizitás, az a pontosítás, ami az utazási költségtérítéssel kapcso latosan került a törvénybe. Megmondom őszintén, hogy ezek apróságok. Ennyi pontosítás miatt nem érdemes egy törvényhez hozzányúlni. Vannak olyan paragrafusok, mint például a 7. § vagy a 12. §, ahol teljesen felesleges, teljesen lényegtelen az a - ha tetszi k, stilisztikai - javítás az eredeti törvényszövegen. Azt gondolom, hogy nagyon jól működne a törvény e nélkül a változtatás nélkül is. Van egy olyan csomag benne, ami legalábbis kérdéseket vet fel, illetve ami zavart okoz a jelenlegi megfogalmazás szerint . Mondok ezek közül hármat. Az egyik a 3. §ban olvasható: "Ki kell függeszteni a díjtételeket." A jelenlegi törvény szerint van egy tájékoztatási kötelezettség, hogy a biztosítottat tájékoztatni kell az általa fizetendő díjról. Nagyon helyes, ha emellé mé g ki is kell függeszteni ezt. Csakhogy az eredeti szöveg tartalmazott egy olyan félmondatot is, hogy alá is kell íratni, hogy ezt a tájékoztatást megkapta. Nem világos, hogy ez az aláíratási kötelezettség miért maradt el a szövegből. Hasonlóképpen azt gond olom, hogy zavart keltő, ahogy a külföldön igénybe vett egészségügyi ellátások fizetésével kapcsolatos kötelezettség kiegészítésre kerül. Itt ugyanis nem a szöveg kiváltásáról, hanem egy új passzus beszúrásáról van szó. Az eredeti szöveg visszatérően azt a fordulatot hangsúlyozza, azt a fordulatot használja, hogy az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben kell Magyarországon téríteni ezeket a költségeket. Ez a közbeszúrt új bekezdés azt fogalmazza meg, hogy a felmerült é s igazolt költségek 85 százalékát kell megtéríteni. Azt gondolom, hogy ha mind a két szöveg benne marad a törvényben, akkor legalábbis értelmezési probléma áll elő, hogy most az aktuális piaci viszonyokhoz vagy a 85 százalékhoz viszonyuljunk. Hasonlóképpen zavart kelt, hogy a törvény más passzusai az OEPet emlegetik, míg ez az új bekezdés a MEPet említeni - bár ennek nincs olyan nagyon súlyos következménye. A 10. §ról szeretnék még szólni ebben a körben, ahol a gyermek utáni táppénz igénybevételéről van szó. Erről Frajna képviselőtársam szó szerint azt mondta, hogy itt egy kiskapu bezárása történik meg, tudniillik ha az egyik szülő gyermekgondozási segélyen vagy gyermeknevelési támogatáson van, akkor a másik ne vehessen igénybe gyermekápolási táppénzt. Én a magam részéről támogatni tudom a kiskapuk bezárását, csakhogy itt felvetődik egy új probléma: mi van akkor, ha a gyesen vagy a gyermeknevelési támogatáson lévő szülő történetesen beteg? Valóban úgy gondoljuk, hogy akkor se vehessen igénybe gyermekápolás i táppénzt a másik szülő? Azt gondolom, hogy talán nem célunk egy olyan jogszabályt megfogalmazni, ami kritikus élethelyzetekben hátrányos helyzetbe hozza a biztosítottat. Most, hogy a táppénzről kezdtem el beszélni, jutok el e törvényjavaslat igazán probl ematikus részéhez. Ugyanis, amikor azon gondolkoztam, hogy miért van szükség erre a tizenhét paragrafusból álló törvénymódosításra, amikor igazán fontos dolgokat nem találok benne, akkor felfigyeltem arra, hogy az a jogszabály, ami a táppénz megvonásával k apcsolatos, nagyonnagyon veszélyes jogszabály.
