Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
1349 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/276. számon, a bizottságok ajánlásait pedi g T/276/15. számokon kapták kézhez. (Zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalásokkal folytatjuk az előterjesztés tárgyalását. Először megadom a szót Kertész István képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frak ciójából. Képviselő úr, amíg elcsendesedik a Ház, parancsoljon, öné a pulpitus. Öné a szó, képviselő úr. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Minden ősszel adótörvényekkel foglalkozik a Ház. Van, amikor erre több id ő jut, van, amikor kevesebb. Van, amikor mód van a dolog érdemi kitárgyalására, van, amikor erre nem igazán kerül sor. Egy évvel ezelőtt is tárgyaltuk a személyi jövedelemadórendszer alakulását, akkor lényegesen nagyobb érdeklődés, időkeret és figyelem öv ezte a tárgyalás során. Mi az, amivel a személyi jövedelemadórendszer tárgyalása kapcsán minden körülmények között egyetértőleg érdemes foglalkozni? Azt hiszem, valamennyi gazdaságpolitikus egyetért azzal, hogy ma Magyarországon igaz az is, hogy az európa i középmezőnybe tartozik az adóelvonások átlagos szintje, de az is igaz, hogy az élőmunka terhei a legmagasabbak közé tartoznak. Ezért minden körülmények között pozitívnak kell elfogadni és támogatni érdemes azt, hogy a személyi jövedelemadórendszer keret én belül az élőmunka terheit - amenynyire csak lehet - csökkentsük. Ha visszatekintünk az időben, láthatjuk, hogy ez meg is valósult, hiszen 1996ban 22,9 százalékos volt az szjaterhelés átlagos mértéke, ami 1998ra 20,8 százalékra csökkent. Sajnálatos mó don, a Fidesz által ígért élőmunkaterhek csökkentésével ellentétben, a személyi jövedelemadó következő évi átlagos elvonási szintje 0,3 százalékkal nőni fog. Különösen érdekes ez azért, mert ez a 0,3 százalékos emelkedés a családok támogatási rendszerét ké pező adókedvezmény - amelynek összege 36 milliárd forint - figyelembevétele után alakul ki. Ha ezt korrekciós tényezőként vesszük figyelembe, akkor a 20,8 százalékos adóterheléssel szemben 1999re 21,9 százalékos adóterhelés alakul ki, tehát az élőmunka sz emélyi jövedelemadórendszeri terhei nem csökkennek, hanem több mint 1 százalékkal nőni fognak. Mitől függ a személyi jövedelemadó mértéke, nagysága? A személyi jövedelemadórendszer egy nagyon sok tényezős, bonyolult mechanizmuson keresztül hat az egyének , csoportok, térségek, vállalkozók életére, gazdasági tevékenységére. Természetesen függ attól, hogyan alakul a jövedelem nagysága, hogy sikerül az adóztatható jövedelmeket felderíteni, milyen adóztatott kört alakít ki a kormányzat, de általában összefügg az adózási fegyelemmel, a jövedelmi színvonallal, a termelékenységgel, a reálbérek és nominálbérek alakulásával is. Az adórendszert illetően is nagyon sok tényezőtől függ a személyi jövedelemadó alakulása; ilyen az adó mértékének, az adókulcsok számának és arányának, az adókedvezmények körének, mértékének és elérhetőségének az alakulása, amiket különkülön érdemes vizsgálni. Tény az - amit államtitkár úr is említett bevezetőjében , hogy az eddigi hat adókulcs, ami eddig 20tól 42 százalékig terjedt, háromr a, 20tól 40 százalékig terjedőre változik. Ez azt jelenti, hogy valamennyi kategóriában csökken az adókulcs nagysága, kivéve a 250 ezer forintot el nem érő jövedelmeknél, azaz a minimálbéreknél, ahol a 20 százalék 20 százalék marad az adó mértékének nagys ágát tekintve is. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a valorizáció igazából elmaradt, az alacsony jövedelműeknél egyáltalán nem került rá sor, hiszen a valorizáció teljes körű végrehajtása esetén az adókulcsok mértéke az átlagos adóterhelést fi gyelembe véve nem nőne. Jelentős mértékben függ az adózás alakulása az adókedvezmények körének mértékétől és elérhetőségétől. Ilyen adókedvezményű kör a munkavállalói kör, és ilyen a családok támogatására szánt gyermekek után járó kedvezmény alakulása. Az ilyen témákban feltétlenül vizsgálni kell, hogy
