Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1343 tárgyában Budapesten, 1961. október 3án létrejött szerződés kihirdetéséről szóló 1962. évi 16. törvényerejű rendelet, valamint a Magyar Népköztársas ág és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a magyarcsehszlovák államhatáron való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Prágában, az 1976. évi november hó 19. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1978. évi 10. törvényerejű rendel et hatályát veszti. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet alapján a szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni. Kérem, hogy a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyarukrán államhatár rendjéről, a h atárkérdésekben való együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló szerződés kihirdetéséről, valamint a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjéről és együttműködésről szóló szerződés kihirdetéséről szóló törv ényjavaslatokat a tisztelt Ház vitassa meg és fogadja el. (17.50) Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! (Folyamatos zaj.) A belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések körében kiemelt helyet foglalnak el a személyeknek az államha táron történő átadásáról és átvételéről szóló úgynevezett toloncegyezmények. Ezeket az egyezményeket az Országgyűlésnek kell megerősítenie, majd a megállapodások kihirdetéséről törvényben kell gondoskodnia. A Magyar Köztársaság kormánya és a Francia Köztár saság kormánya között személyeknek az államhatáron történő átvételéről szóló egyezményt Párizsban, 1996. december 16án írták alá. A Magyar Köztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló egyezményt Budapesten, 1997. május 20án írták alá. A Magyar Köztársaság kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya között személyeknek az államhatáron történő átadásárólátvételéről szóló egyezményt Budapesten, 1997. december 1jén í rták alá. E szerződések célja az állampolgárok saját hazájukba történő visszajuttatása igazgatásrendészeti eszközökkel, valamint az illegális migrációnak az európai erőfeszítések szellemében való kezelése. Az illegális migráció visszaszorítása érdekében az Európai Unió is fontos eszköznek tekinti a toloncegyezmények létrehozását. Az Európai Unió Tanácsa 1994. november 30án ajánlást fogadott el a tagállamok kormányainak és a harmadik államok kormányainak az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadás áról szóló egyezménymintájára. A tagállamok ennek megfelelően törekednek e mintaszerződések, egyezmények megkötésére, illetve a már meglévők fenti alapján történő átalakítására. Tekintettel Magyarország azon szándékára, hogy mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagjává kíván válni, a magyarnémet, a magyarfrancia, a magyarolasz toloncegyezmények kivétel nélkül a fenti ajánlásnak megfelelően jöttek létre. Tisztelt Ház! Kérem, hogy a Magyar Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között személ yeknek az államhatáron történő átvételéről szóló egyezmény, a Magyar Köztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló egyezmény, valamint a Magyar Köztársaság kormánya és a Németorszá gi Szövetségi Köztársaság kormánya között személyeknek az államhatáron történő átadásárólátvételéről szóló egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatokat a tisztelt Ház vitassa meg és fogadja el. Tisztelt Országgyűlés! A Salzburgban , 1992. október 9én aláírt magyarosztrák toloncegyezmény módosításáról szóló megállapodást Bécsben, 1997. április 17én írták alá. A megállapodást az Országgyűlés a 87/1997. számú országgyűlési határozatával megerősítette. Az 1992es magyarosztrák tolon cegyezmény még erős korlátok közé szorította az államhatárt jogellenesen átlépett, harmadik ország állampolgáraira vonatkozó visszatérési kötelezettségeket, így a már említett európai uniós ajánlásnak nem felelt meg. Tekintettel Magyarország azon deklarált szándékára, hogy mielőbb az Európai Unió teljes jogú tagjává kíván válni, szükségessé vált az
