Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Koppánné dr. Kertész Margit (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Milyen intézkedést szándékozik tenni a kormány annak érdekében, hogy a részarány-földtulajdon kiadása mielőbb lezárásra kerüljön?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP):
1323 Koppánné dr. Kertész Margit (FKGP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Milyen intézkedést szándékozik tenni a korm ány annak érdekében, hogy a részarányföldtulajdon kiadása mielőbb lezárásra kerüljön?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Koppánné dr. Kertész Margit, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejleszté si miniszterhez: "Milyen intézkedést szándékozik tenni a kormány annak érdekében, hogy a részarányföldtulajdon kiadása mielőbb lezárásra kerüljön?" címmel. Koppánné dr. Kertész Margit képviselő asszonyt illeti a szó. KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP) : El nök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Napjainkban egyre több panasz jelentkezik a földkiadással kapcsolatosan. A panaszok igen sok esetben valós sérelmeket tartalmaznak, és leginkább arra irányulnak, hogy a földprivatizáció megindulása, 1991 óta - különös tekintettel a részaránnyal kapcsolatos '93. évi II. törvényre, amely a részarányföldkiadást szabályozta - problémaként jelentkezik, hogy nem jutottak a részaránytulajdonosok a földtulajdonukhoz. Nem azt kívánom elemezni, hogy a földkiadó bizottságok miér t nem végezték el a rájuk bízott földkiadási feladatokat. Azonban tényként megállapíthatjuk, hogy több mint 1 millió 300 ezer ügy intézését 1997. január 1je óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó földművelésügyi hivatalok vetté k át. Sajnos ezen a területen a földkiadást illetően a munka nem a kívánt mértékben haladt előre, és nem azért, mert a hivatalok nem akartak dolgozni, hanem azért, mert a jogszabályi feltételek azokra a problémákra, amelyek menet közben a részaránykiadás s orán jelentkeztek, nem kerültek kellően szabályozásra. (16.10) Csak néhány példát - a legfontosabbakat - említsem: több településen a részaránytulajdonok rendezésére elkülönített földalapokban az aranykoronaértékek nem elegendőek a jogos igények kielégíté sére; több települést illetően egyegy szövetkezetnél a részaránytulajdon kiadását több évre terjedően gátolja a földalap tervezett elfogadásának bírói útra terelése; állandó panasz az aranykoronában ki nem fejezhető értéknövelő beruházások mértékének és j ogosságának a vitatása; a földkiadásról rendelkező határozatok jogerősítésére vonatkozó problémák; a földkiadó bizottságok által szóbeli egyezség alapján ideiglenesen birtokba adott területek problémája akkor, amikor nem készültek el az ideiglenes határoza tok, viszont több éve sajátjukként használják a földterületeket azok az emberek, akik erre ígéretet kaptak. Probléma, hogy a szövetkezetek felszámolása után megmaradt területek esetében ki az, aki jogosult, kinek van jogszabályi lehetősége a földrészletek rendezésére vonatkozóan; az osztatlan közös tulajdonjogok rendezése; gondot jelent a szövetkezetek használatában lévő földutak kérdése; tisztázatlan a felhagyott bányaterületeknek és egyéb, aranykoronaértékkel nem rendelkező földrészletek kérdése; valamin t a természetvédelemmel kapcsolatosan is vannak gondok. A felsorolt problémák - konkrét problémák - az évek során halmozódtak fel, és ezek gátolják a földkiadás lezárását. Miután a kormányzat alapvető célja a részaránytulajdonosok mielőbbi földhöz juttatá sa, és ezen keresztül a családi gazdaságok és a rendezett ingatlannyilvántartási állapot kialakítása, tisztelettel kérdezem az államtitkár úrtól: mit kíván tenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon. Várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
