Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért akadályozza a kormány a közélet tisztaságáért vívott harcot?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
1321 megválasztásuk rendjét, jogait és kötelességeit. A Magyar Országgyűlés ennek a törvénynek a megalkotásával min d ez ideig adós maradt. Kétségtelen tény, hogy az Európai Unióhoz való közeledésünk kapcsán ezzel kapcsolatban nincsenek jogharmonizációs kötelezettségeink, de a törvény megalkotása mellett feltétlenül érvként hozható fel a hatalmi ágak elválasztása elvéne k következetes érvényesítése vagy talán legfőképpen a közélet tisztaságának megteremtése, amely igény minden eddigi kormányzatban és az Országgyűlésben egyértelműen megvolt. (16.00) Vannak nemzetközi szerződések, amelyek ezzel a témával foglalkoznak, és va n az úgynevezett, 1985ben megalkotott önkormányzati charta, amely szerint a helyi képviselők mandátumával össze nem egyeztethető feladatokat és tevékenységeket csak törvényben lehet meghatározni. Néhány évvel ezelőtt hosszas, hónapokig tartó vitát követőe n a Magyar Országgyűlés megalkotta az országgyűlési képviselők jogállására, ezen belül szűkebben az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó törvényt, és ez végre erkölcsi alapot is teremtett ahhoz, hogy megalkossu k az ezt követően a sorban feltétlenül indokolt további ezzel összefüggő törvényjavaslatokat. Magam is és az Országgyűlésben több más képviselő is az akkori beszédeiben elmondta azt, hogy mennyire fontosnak tartjuk a további összeférhetetlenségi szabályok megteremtését, és a köztisztviselőkre vonatkozóan ilyen szabályok valóban születtek is. Az előző kormányzat a ciklus végén az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó szabályozást is előterjesztette, az Országgyűlés ennek megalkotására azonban már ne m volt képes, mert a mandátuma lejárt. Mi Bauer Tamás képviselőtársammal benyújtottunk egy szinte változatlan törvényjavaslatot, amely foglalkozik az önkormányzati képviselők megbízatásának keletkezésével, a megbízatás megszűnésével, összeférhetetlenségi s zabályokkal, átláthatóságot szolgáló szabályokkal és vagyonnyilatkozattételi kötelezettséggel. Nagy meglepetésünkre az önkormányzati bizottságban a kormány képviselője igazából érdemi indokolás nélkül elutasította a javaslat támogatását, és a kormánypárti képviselők nemleges szavazata miatt nem kerülhet tárgysorozatba. Kérdezem tehát tisztelettel az államtitkár urat, miért nem támogatja a kormány, hogy az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozással is akadályozzuk a korrupciót, tegyünk valami fontosat a közélet tisztaságáért. Kíváncsian várom a válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitk ár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány működésének 103 napja azt bizonyítja, hogy a kormány határozott lépéseket tesz a közélet tisztaságáért, a közélet tisztaságának helyreállításáért. Az elmúlt nég y évben az előző parlamentnek, illetőleg kormánynak négy esztendeje volt arra, hogy megalkossa ezt a törvényt. Ezt nem tette meg. Ez a kormány 103 nap óta működik, és azt kérem a tisztelt képviselő úrtól, adjon némi időt arra, hogy ezt a törvényt, amelyet a kormányprogramban rögzítetteknek megfelelően a kormány is nagyon fontos törvénynek tart, kellő időben meg tudja alkotni. Ami pedig az ön által feltett kérdéseket illeti, azokra a következő választ szeretném elmondani. Bauer Tamás képviselő és ön szeptemb er elején törvényjavaslatot nyújtottak be a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről. A kormány nem támogatta, valóban nem támogatta ennek a törvényjavaslatnak a napirendre tűzését. Egyébként a kormány képviseletében jelen lévő dr. Bar abás Zoltán úr részletes indoklással látta el, illetőleg részletes indoklást fűzött ehhez az állásponthoz. Úgy gondoltuk, hogy 1998 szeptemberében már tárgyalni sem lehetett ilyen törvényjavaslatot, ezt több okból sem lehetett megtenni. Egyrészt azért, mer t kétharmados törvényről
