Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP):
132 Mindezt azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, hogy érzékeltessem, a magyar saját hazájában kisebbségi mivoltát érzékelve és átélve nem intoleranciával kíván a kisebbségi polgárok felé fordulni, hanem éppen mintegy sorsközösséget is kényszerűleg váll alva - noha mindezt nem kellene megtennie a Magyar Köztársaság területén - segítse az ő életük kibontakozását minden jogi és gyakorlati vonatkozásával egyaránt. A Magyar Igazság és Élet Pártját gyakran vádolták ezen kisebbségi magyar lét emlegetésé vel, intoleranciával, faji diszkriminációra való törekvéssel, antiszemitizmussal és így tovább. Mi ezen gyanúsítgatásokat visszautasítjuk, és a leghatározottabban kijelentjük, hogy a magyar történelmi tradíciót feltétlenül szem előtt tartva, abból erőt mer ítve, évezredes hagyományainkat feltétlenül követve a továbbiakban is, a Magyar Igazság és Élet Pártja tagjaiként is a magyarországi kisebbségek jogait mi magunk is biztosítani és garantálni kívánjuk, s ebben a kisebbségi ombudsmannak minden segítséget meg kívánunk adni, s köszönjük azt a segítséget, amelyet ő tevékenységével ez ügyben végez mindannyiunk javára. Ami a konkrét, jelentésbeli megjegyzéseinket illeti: elhangzott, hogy nem alakult ki a megfelelő technikája az egyes etnikai konfliktusok rendezésé nek, amivel egyet is értünk, és szükséges ezt a technikát kidolgozni. De ezzel szemben látnunk kell, hogy kialakult egy másfajta technika, mely etnikai konfliktust szít ott, ahol pedig a konfliktus lényege mégsem etnikai megalapozottságú. Az ombudsman is t ett erre vonatkozóan halvány utalást, hogy a sajtónyilvánosság több helyen olyan jellegű tudósításokat készített, amelyekben kizárólag ezt az etnikai jelleget hangsúlyozta a többi szociális és egyéb szempont elhanyagolásával. Itt úgy vélem, hogy mindannyiu nk összefogására van szükség, éppen a kisebbségekkel való békés egymás mellett élés és az ő életrendjük békés és gyümölcsöző alakítása végett ahhoz, hogy ezt a gyakorlatot a tömegtájékoztatásban lehetőség szerint minél inkább háttérbe szorítsuk, illetőleg kiküszöböljük. Ami a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik, mi ezt az ajánlást természetesen magunkra nézve is - éppen a kisebbségi jogok érvényesítése miatt - mintegy erkölcsileg kötelező érvényűnek fogadjuk el. De azt a jellegű hasonlítást - am i több ponton megjelent, éppen magyarországi kisebbségi képviselők részéről , hogy összehasonlítják a határon túli magyar kisebbségeknek az ottani parlamenti képviseletét a magyarországi helyzettel, mindezt nem tartjuk elfogadhatónak. Hiszen ott a népképv iseleti elv alapján szavazás révén kerültek be ezek a kisebbségi képviselők a bukaresti, a pozsonyi, a belgrádi parlamentbe, vagy éppen a kijevi parlamentben is van egy magyar kárpátaljai képviselő. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kisebbségek p arlamenti képviseletét a Magyar Országgyűlésben ne lehetne megoldani. Ennek a jogi kereteit meg kell találni, éppen azért, mert nekünk kisebbségi létünkben is garantálnunk kell - minden ellentétes érzület és magyarellenes megnyilvánulás ellenére is , hogy a pozitív gyakorlatot állíthatjuk szembe, az igazi emberiesség gyakorlatát állíthatjuk szembe, a krisztusi szeretet életgyakorlatát állíthatjuk szembe a gyűlölettel, a kirekesztéssel, a másság nem tisztelésével. De emellett meg kell jegyeznünk azt is, hog y mindez nemcsak a kisebbség élethelyzetére, hanem a többségre is kell hogy vonatkozzék ebben az országban. Finoman kívánok utalni csak arra, hogy Magyarországon van egy olyan kialakult élethelyzet, amelyben kisebbségi származású emberek kisebbségi mivoltu kat fel nem fedve a többségi érdeket sértik meg, illetőleg a nemzeti érdek érvényesülését nem teszik lehetővé, elsőrendűen úgy vélem a tömegtájékoztatásban. Olyan jellegű kijelentésekre ragadtatják magukat, mely a magyar nemzet érdekérvényesítését is, ille tőleg a magyarság érzületét is egyúttal sértik. Ezen kirekesztéssel szemben is, úgy vélem, feltétlenül fel kell lépni. Egy konkrét ajánlással kapcsolatosan szeretném még az álláspontunkat kifejteni. Ez így hangzik a beszámoló elején: "Jelentősnek mondható eredmény, hogy az adatvédelmi biztossal tett múlt évi ajánlásunk hatására lényegében megszűnt a bűnügyi tudósításokban, illetve körözési felhívásokban korábban jelentkező diszkriminatív gyakorlat, melynek következtében a feltételezett tettes
