Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Kiss Andor (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Mit kíván tenni a PM a vállalkozói körbetartozások mérséklésére?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1310 ezt a kérdést. Sajnálatos jelenségek mutatkoznak a gazda ságban, elsősorban a mélyépítőiparban, és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi, gyártó és beszállítói körökben. Ez a jelenség a körbetartozás. Miből is áll ez? A fővállalkozó elvállalja a közműépítési munkát, megegyezik a beruházóval - elsősorban az önkormányza tokkal - a pénzügyi és a műszaki teljesítési ütemben. Elkezdi a munkát, a műszaki ütemet teljesíti, de a pénzügyi ütem már a beruházók gyakori fizetésképtelensége miatt nem teljesül. Így a fővállalkozók tartoznak az alvállalkozóknak, a beszállítóknak, akik már zömében kis- és közepes vállalkozások. Ők egy ideig, pénzügyi lehetőségeik határáig természetesen teljesítenek, mert valamiből, nyilván az árbevételükből meg is kell élniük. Aztán az egész piramisban elfogy ez a bizonyos finanszírozási tartalék, jön a vám, az áfa, a tb- és egyéb tartozás, a munkák leállnak, mert nem tudnak a továbbiakban szállítani, illetve az alvállalkozók beszüntetik a konkrét munkájukat. Honnan is indul el ez az egész folyamat? Az önkormányzatok ezekkel a beruházásokkal súlyos ter heket vállalnak magukra: megkapják a céltámogatást, de az önerő gyakran csak ígérvényekből, későbbi pályázatokban szereplő pénzekből áll. Gyakran ezek a százszázalékos ígérvények sem teljesülnek, lásd a ma reggeli napirend előtti felszólalást, amely a Közp onti Környezetvédelmi Alappal foglalkozott. Kérdésem: tesze a kormány valamit annak érdekében, hogy ezeknél a közműberuházásoknál gördülékenyebbé váljon az állami pénzek kifizetése, a pályázatok elbírálása, hogy ezzel a nagymértékű körbetartozások rövid i dőn belül csökkenhessenek, helyreállhasson a mélyépítőiparban a vállalkozók, a beruházók közötti bizalom. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Varga Mihály államtitkár úr válaszol. VARGA MIHÁLY pénzügymi nisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. A kérdésének volt egy konkrét része és volt egy általánosabb része. Engedje meg, hogy a konkréttal kezdjem. Azt gondolom, ha egy vállalkozó bárkivel is szerződik, csak úgy szokott elvállalni munkát, ha meg van győződve a partnere fizetési képességéről. Az már egy szerződésbeli kérdés, hogy a szerződés hogyan és milyen módon ütemezi a kifizetést az elvégzett munka arányában. Ami a kérdésének az általánosabb részét il leti, a körbetartozások a kilencvenes évek elején valóban akut problémái voltak a magyar gazdaságnak. Azt hiszem, hogy két törvénnyel sikerült akkor felszámolni ezeket a körbetartozásokat, az egyik a versenytörvény volt, a másik pedig a csődtörvény. 1992b en 2500 csődeljárást, 2227 felszámolási eljárást, felszámolást tettek közzé. Úgy gondolom, hogy a csődtörvény, bármilyen sok kritika is érte, és valóban a kritikák egy része megalapozott volt, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság szerkezete tisztult, a vállalati körbetartozások - tehát a tartozások és a követelések egymással szemben - csökkentek, egy piacgazdaságban elfogadható mértékre álltak vissza. Igaza van abban is a képviselő úrnak, hogy ezek a tartozások persze közterheket is érintenek. Ebből a s zempontból nem közömbös, hogy a vállalkozásoknak egymással szemben milyen tartozásaik vannak. A kormány a maga területén teszi, amit tehet. A következő esztendőtől például a társadalombiztosítási járulék behajtása és az adóbeszedés egy intézményhez kerül. Reméljük, hogy ezzel is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy ezek beszedése feszesebb és pontosabb legyen. Azt hiszem egyébként, hogy a csődtörvény ma megfelelően szankcionálja ezeket a tartozásokat, és a versenytörvény elegendő garanciát jelent arra is, hogy ezzel a csődtörvénnyel a vállalkozások és a vállalkozók ne éljenek vissza.
