Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Létezik-e szakmai megoldás a Homokhátság vízellátásának megoldására, különös tekintettel a Duna-Tisza csatorna megépítésére is?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
1301 Ez az én választókörzetemet is érinti, ugyanis a jászsági főcsatorna mint terv létezik már nyolctíz éve különböző kormányok bábáskodása alatt, de a vizet a gravitációval szemben nehéz oda felvinni anélkül, hogy az országunkon átfolyó Duna és Tisza folyók vízkészletét valahogy ne fognánk meg. A kérdésem: várhatóe, hogy ebben az igen komoly és az egész társadalmat éri ntő, az Alföld életterét meghatározó kérdésben olyan szakmai döntés születik, amely esetleg a kormányprogramban korábban lefektetett és elég kemény hangsúlyt kapott duzzasztóművek elleni tiltakozással szemben a szakmát is érvényre engedi juttatni? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Bogár László államtitkár úrnak. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön szakmai megoldásról b eszél, illetve szakmai szempontokról, én a válaszomat kizárólag ebben a keretben próbálom az ön számára megadni. Szigorúan szakmai szempontokat vizsgálva tehát létezik olyan műszaki megoldás a Homokhátság vízpótlására, amely a DunaTiszacsatorna megépítés ével segíti az ott kialakult kedvezőtlen vízgazdálkodási helyzet megoldását. A hátsági főcsatorna megépítése helyett azonban a kormány elsősorban a helyi vízpótlást helyezi előtérbe, amely szivattyús vízemeléssel oldható meg. Ennek azonban a magas beruházá si és üzemköltsége miatt igazodnia kell a valós igényekhez, és természetesen a fizetőképes kereslethez is. Amennyiben hajózási szempontok miatt megépítenénk a DunaTiszacsatornát, az kétségtelenül hozzájárulhatna a Homokhátság vízpótlásához is. Ehhez azon ban gazdasági szempontból már - ahogy a képviselő úr is említette - természetesen szükség lenne duzzasztómű építésére is. Duzzasztás nélkül ugyanis olyan mély bevágásban kellene - nem vagyok szakértője a témának - a csatornát vezetni, ami technikailag is m egoldhatatlan. Tekintettel arra, hogy a DunaTiszacsatorna megvalósításának összköltsége viszont igen magasra tehető - százmilliárd forintos nagyságrendű , megépítését a kormány a közeli években nem tervezi. Egyébként úgy gondolom - ha már említette , a kormányprogram nem zárkózik el kategorikusan a vízgazdálkodás olyan alapvető eszközétől, mint amilyen például a duzzasztómű, tározó vagy zsilip építése, melyek bizonyos esetekben az egyetlen megoldást jelenthetik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok so raiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Viszontválaszra megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az utolsó mondat szépen hangzott, államtitkár úr, ehhez csak gratulálni lehet. A bevezetésben a szivattyúzásos va riáció rémes emlékeket gerjeszt a gondolataimban. Én itt ültem ebben a parlamentben önnel együtt '92ben, amikor háromnégy bősz, tisztességes, ellenzéktől és kormánytól teljesen semleges képviselőtársunk hatására tettünk egy kísérletet, hogy tovább szenny ezzük a környezetet óriási költséggel, ahelyett, hogy az ésszerű megoldást választottuk volna, és ez bizony már több tíz- vagy százmilliárdba került eddig az országnak. Én csak azt kérem, hogy az emelgetés, a szivattyúzgatás, a duzzasztás kérdésében hadd d öntsön a szakma! S akkor ezek szerint Lezsák Sándor pártelnök úr azon kijelentését, amely a DunaTiszacsatorna közeli elkezdésére vonatkozik, nem vehetem hivatalosan, kormányzatilag is elfogadott programpontnak.