Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN, a MIÉP
1281 költségvonzatával is. Az adókivetés emelkedése nem jelent a végrehajtó önkormányzat számára egyenesen arányos bevételnövekedést. A Magyar Demokrata Fóru m meggyőződése, hogy ez a hátralékok további felszaporodását eredményezi, és a költséges behajtási munka a hasznot felemészti. A helyi viszonyokat, az adóalanyok teherbíró képességét a települési önkormányzatoknál senki sem ismerheti jobban. Bízzuk az ő bö lcs döntésükre, hogy milyen terhet raknak a helyi adóalanyok vállára! A javaslat azon részével, amely az adósáv kiszélesítését, a felső adóhatár emelését célozza, a Magyar Demokrata Fórum egyetért. Mindezek alapján az MDF javasolja, hogy a gépjárműadótörv ény 7. §ának (1) bekezdését módosító javaslatban az adó mértéke legalább 400 forint, de legfeljebb 1200 forint értékkel kerüljön meghatározásra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Bal czó Zoltánnak, a MIÉP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. BALCZÓ ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném jelezni, hogy az MDFhez hasonlóan, az adott témát Kiss Andor képvi selőtársammal ketten kívánjuk elmondani. Engedjék meg, hogy a hozzászólásom elején "Az új évezred küszöbén" című kormányprogramból idézzek, majd a Magyar Köztársaság alkotmányából vett idézettel fejezzem be hozzászólásomat. A kormányprogram szerint "valódi , mindannyiunk életminőségében jelentkező gazdasági fellendülés a közterhek méltányos szintje mellett lehetséges. A reális mértékű járulékokat és adókat a vállalkozók és a bérből élők sem tartják megfizethetetlennek. Az ország egészének terhei akkor válnak érthetővé, értelmesen vállalhatóvá és mindenki számára viselhető mértékűvé, ha azokért mindannyian együtt állunk helyt." Többek között ezért támogattuk a kormányprogramot, és szomorúan kell látnunk a mostani adómódosításokból, valamint a jelenleg előttünk levő helyi adókról szóló törvénymódosításból, hogy e kormányprogram ezt nemhogy nem teljesíti, hanem ezzel pontosan ellentétesen működik. A helyi adókról szóló törvény módosításának elsődleges célja az önkormányzatok által alkalmazható vagyonarányos adózt atás új módszerének bevezetése. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a helyi adók növelését csak akkor tartjuk hasznosnak és elfogadhatónak, ha egyidejűleg a központi adóterhek megfelelő mértékben csökkennek; azt pedig már láthatjuk, hogy ez nem lesz így. A törvény a vagyonarányos közteherviselés elvét kívánja érvényesíteni, ugyanakkor nem jut érvényre a méltányosság elve, annak figyelembevétele, hogy egy már többszörösen adózott jövedelmet szándékoznak újabb adóval sújtani, ami ráadásul a magánszemélyek jö vedelemadójából le sem vonható. Az alapterületre épülő ingatlanadó mellett az építmények és telkek számított értéke szerinti adó csak technikai változást jelent vagy lényegi különbséget eredményez? A választ a törvény indokolásában szereplő adatok adják me g. Építményadót lakásokra 215 önkormányzat vetett ki, de egy sem alkalmazta a hatályos törvény szerinti korrigált forgalmi értéken alapuló adót; nem alkalmazta, mert - mint már elhangzott - több szempontból gyakorlatilag alkalmazhatatlan. Ez tehát egy nem működő adóforma volt. A módosítás szerinti változat, amint itt többen elmondták, kiküszöböli a nehézségeket, mert egyszerű, tömegesen alkalmazható, az értékelési eljárás menetét jogszabály rögzíti, nem keletkeztet egyedi értékvitákat, működtetése viszonyla g kevés ráfordítást igényel. Vagyis teljesíti az adóbeszedő minden praktikus szempontját, csak éppen a bevezetendő számított érték a valóságos értékviszonyokat nem tükrözi, igazságtalan, várható mértékét tekintve pedig átlagos jövedelemszinten elviselhetet len.
