Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF
1279 irányát tekintve mindenképpen pozitív szándékot hordoz. Azt az igazságos elvet, tendenciát tükrözi, hogy az átalány jellegű ingatlanadóztatás helyett az önkormányzatoknak legyen jogi lehetősége külö nbséget tenni, differenciálni a vagyoni különbségek szerint. Tapasztalatunk szerint maguk az önkormányzatok sem túlságosan gyakran éltek, élnek a jelenlegi jogi lehetőségekkel sem, hiszen hiányzott az elfogadott értékelési szabályrendszer, illetve a közter hek nagyságrendje, a helyi adótípusok sokfélesége és diszharmóniája nem serkentette a vagyonarányos ingatlanadóztatás érvényre juttatását. A törvényjavaslat irányával, céljával azonosulni tudunk és azt támogatjuk. Támogatjuk, hogy középtávon az ingatlanoka t terhelő helyi adók köre az építmény- és telekadóra szűküljön, illetve ezzel párhuzamosan az ingatlanokat terhelő magánszemélyek kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó megszűnik. Egyetértünk azzal az előterjesztői szándékkal, amely a vagyonarányos közteherviselés elve alapján az érték alapú, a jelenlegi szabályozás helyett egy igazságosabb adóztatás lehetőségét szeretné megteremteni, s ezért reméljük, hogy a módosítás társadalmi elfogadottsága is nagyobb lehet. A törvényjavaslat egyéb módosító tervezete segíti az alkalmazhatóságot, és megszünteti az önkormányzatok mozgásterét eddig indokolatlanul szűkítő, feltétel nélküli adómentességet, az adókedvezmények lehetőségeinek beiktatására. Kedves Hölgyeim és Uraim! Mindezeken túlmenően enged jék meg, hogy képviselőcsoportom nevében megfogalmazzam a törvényjavaslattal kapcsolatosan felvetődött aggályainkat is. Az új értékszámítási mód olyan konkrét eltérést mutat a magyar valóságtól, amely igen komoly konfliktusokat, helyi, illetve jogi konflik tusokat szülhet. Ezért a magunk részéről nem tudunk azonosulni a minisztérium azon megfogalmazásával, hogy az értékelési módszer egyszerű és tömegesen alkalmazható, illetve azzal a kitétellel, hogy az értékelési módszer alkalmazásával előálló adóalap - az ingatlan számított értéke - a valóságos értékviszonyokat tükrözi. Nem értünk egyet azzal a magabiztos megfogalmazással sem, hogy ez az új értékszámítási módszer nem keletkeztet egyedi értékvitákat, hiszen nagyon jól tudjuk mindannyian, akik az önkormányzat okban dolgozunk, hogy milyen vitát jelentett az önkormányzati bérlakások privatizációjakor az értékelési módszer, és mennyivel inkább nagy vitát jelenthet ez a mostani új helyzetben, a helyi adóval és az állampolgárok szempontjából egy folyamatosan jelentk ező kiadással összefüggésben. E törvényjavaslat nem éri el azt a sokunk által megfogalmazott célt, melyet a magyar állampolgárok is elvárnak a törvényalkotótól, hogy az illegális jövedelmekből szerzett nagy értékű ingatlanok, illetve azok tulajdonosai legy enek megadóztatva arányosan, és hogy helyreálljon az igazságos közteherviselés. Az előterjesztés nem tesz elegendő súlyú megkülönböztetést, nem differenciál kellő mértékben a magyar valóság jövedelemviszonyai között, és a fent említett célt nem tudja megva lósítani, illetve irreális adóterheket rakhat az egyébként is sok közteherrel és fizetési kötelezettségekkel sújtott állampolgárokra. További aggályunk az előterjesztéssel szemben, hogy a számított érték bevezetésének és működtetésének az önkormányzatok tú lnyomó többségénél nincsenek meg a személyi feltételei. Az érték alapú adóztatást bármennyire is próbálja a törvény egyszerűsíteni, a végrehajtáshoz növelni kell az önkormányzati adóapparátust is, ez óriási adminisztrációs teherrel párosulna. A kistelepülé sek számára pedig különösen nagy kihívás a speciális szakemberek alkalmazása. Egyszóval, nem látjuk a realitását a személyi és dologi feltételek önkormányzatok általi megteremtésének. Természetes, hogy az önkormányzatoknak önállóan lehet bevezetni az új ad ót, de már most kódolva van az a kényszerpálya is, hogy 2000től megszűnik a magánszemélyek kommunális építményadója, tehát az önkormányzatoknál bevételkiesés jelentkezik. Ezért nagyon súlyos és reális nagyságrendű kérdés, hogy ilyen gyorsan és ilyen módon be lehete vezetni az általunk pozitív és jó tendenciát tükröző, igazságos célt megfogalmazó, de sok továbbvezető részletproblémát felvető törvényjavaslatot.
