Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÓRÓDI MÁRIA, az SZDSZ
1277 Ezt jól tudják az önkormányzatok is. Nem véletlen, hogy az eddigiekben nem nagyon éltek azzal a lehetőséggel, hogy a lakóingatlanokat mega dóztassák. Amit adóztattak, az főként az üdülőingatlanok, garázsok, nem lakás céljára szolgáló helyiségek voltak. Államtitkár úr azt mondta, hogy az önkormányzatoknak a jövőben sem lesz kötelességük éppen ezt a helyi adóformát bevezetni. Mert ha igaz - mer t a költségvetést még nem látjuk , hogy nem emelik az önkormányzatok támogatását, és egyben az is várható, hogy 2000re megszűnik az idegenforgalmi adó kivetésének lehetősége, a kommunális adót pedig az ingatlanok bérlőire és nem tulajdonosaira lehetne ki vetni, akkor jól látható, hogy az önkormányzatok kényszerpályára kerülnek. Különösen azok az önkormányzatok, ahol nincs semmi, ahol vállalkozások hiányában nem lehet iparűzési adót kivetni, akik a szegénységből egy kicsit is csak valamilyen fejlesztéssel m ozdulhatnának előre, de fejlesztésre állami támogatást csak akkor kapnak, ha kivetik ezt a helyi adót, és mivel más nincs, csak lakóingatlan, ezért arra. De kényszeríti az önkormányzatokat az a helyzet is, hogy elemi kiadásaikat fedezni tudják, ezért nekik kell az adóprést megszorítani, a kormány pedig széttárhatja a karját, és hivatkozhat arra, hogy bezzeg ő támogatja a családokat, és központilag csökkenti az adókat. Nehéz elfogadni, hogy ez legyen az együttműködés új formája, sem az önkormányzatoknak, sem a polgároknak. Mert lehet ugyan azt mondani, hogy az önkormányzat ne vesse ki a súlyosabb adóterheket, meg azt is, ha valaki nem bírja az ingatlana után fizetni az adót, költözzön kisebbe. De ma nincsenek sem a polgárok, sem az önkormányzatok abban a hely zetben, hogy valóban kisebb lakásokba költözhessenek. Egyrészt mert nincsenek kisebb szociális lakások, másrészt pedig az igazán szegény területeken nem lehet eladni az ingatlanokat, tehát az embereknek nincs is lehetőségük, hogy feladjanak azzal az ingatl annal, amelynek a terheit nem tudják viselni. S ha már a feketegazdaságból befolyó jövedelmek egy része sem kerül vissza az ingatlanépítések területére, akkor egy idő múlva vajon hol fogunk lakni? Sokkal összetettebb és nehezebb ma Magyarországon a lakáshe lyzet annál, hogy ennek felelősségét és még az adóztatásból származó felelősségét is az önkormányzatokra lehetne hárítani. A politikai nehézségeken és kétségeken túl azért sem tudjuk elfogadni a javaslatot, mert az önkormányzatok számára ez a javaslat ma s zinte végrehajthatatlannak látszik. Az új, értékarányos ingatlanadó bevezetése rendkívül nagy költséggel járna, új nyilvántartási rendszer kialakítását igényelné, új szakmai ismereteket feltételezne. Mindezek megteremtésére azonban az önkormányzatoknak nin cs pénzük. Nem tudjuk, ahhoz, hogy valóban fel tudjanak egy ilyen feladatra készülni, a szükséges információs rendszert ki tudják alakítani, honnan és milyen anyagi eszközöket biztosít részükre a központi költségvetés. Mert ha ilyet nem biztosít, az azt je lenti, hogy ennek az újfajta adótehernek a bevezetéséhez szükséges pénzt más fontos helyi szükségletektől kell elvonni. Számtalan a megválaszolatlan kérdés, mint ahogy az is megválaszolatlan, hogy végül is mennyi bevétel adódna abból, ha minden társadalmi feszültsége ellenére bevezetnék az önkormányzatok ezt az új adóztatási formát. Mindezek miatt nem támogatható ez a javaslat. Arra kérjük a kormányt, hogy mint alkalmatlan javaslatot vonja vissza. Gondolja végig, hogy tényleges adóreformhoz milyen feltétele k között, milyen finanszírozás mellett tud majd a jövőben hozzákezdeni. Az adóreformot ott kell kezdeni - legalábbis a helyi adók vonatozásában mindenképpen , hogy másfajta elosztást valósítunk meg a központi költségvetésbe befolyó és a helyben maradó adó k között, hogy az emberek számára végre valóban hosszú távon kiszámítható legyen, ha ennyi a jövedelmem és ekkora a vagyonom, akkor összesen mennyi adót kell fizetnem, ebből mennyi megy országos célokra, és mennyit használhat fel a település, ahol élek. Ha valóban az Európában szokásos utat akarjuk választani és valóban egy újfajta együttműködést akarunk az önkormányzatokkal kialakítani, akkor nem lehet megtenni azt, hogy a központi adókat csak látszólag csökkentjük, a gépjárműadót, az illetéket - tehát azo kat az adófajtákat, amelyek az önkormányzatoknál jelentkeznek - jelentősen emeljük, ráadásul rákényszerítjük az önkormányzatokat egy olyan adóztatási formára, amely politikailag vállalhatatlan, szakmailag pedig
