Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DANKA LAJOS, az FKGP
1244 Köszönöm szépen, képviselő úr. Következő hozzászóló Danka Lajos úr, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka; felkészül hozzászólásra Bauer Tamás képviselő úr. Öné a szó, képviselő úr. DANKA LAJOS , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvise lőtársaim! A Független Kisgazdapárt - ahogy programja is tartalmazza - a családi jövedelemadózás híve. Véleményünk szerint ez az a mód, amely az arányos közteherviselést sokkal jobban megtestesíti, mint a személyi jövedelemadó, hiszen a család anyagi helyz etét jobban kifejezi, sok függ a házastárs jövedelmétől és az eltartott családtagok számától. Az előttünk fekvő T/276. számú, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása már célul tűzte a családok teherviselő képességé hez jobban igazodó adórendszer kialakítását, a gyermekes családok helyzetének javítását. Ezeknek a céloknak az eléréséhez visszaállítja a gyermekek után járó adókedvezményt. Bár mi a megoldást továbbra is a családi típusú adózásban látjuk, támogatjuk az el őterjesztés ezen törekvéseit. Szükségesnek tartjuk a hosszú távon kiszámítható, átlátható adórendszer kialakítását és a munkajövedelmek terheinek csökkentését. Engedjék meg, hogy a törvénymódosítási javaslatokon végigmenve próbáljam meg ismertetni a Kisgaz dapárt álláspontját. A törvény 3. §ában történő változtatások pontosabb és részletes meghatározást eredményeznek, átvesznek bizonyos pontokat a számviteli törvényből, az értékpapírtörvényből és a különböző adótörvényekből. Ez - mérnöki kifejezéssel élve - túlhatározottsághoz vezet, mivel ezek a törvények csak együtt értelmezhetők és alkalmazhatók, így az egyik szövegnek a másikba való átvezetése véleményem szerint nem értelmezhető, illetve ennek nincs értelme. A törvény 5. §ában történő módosítások lényeg i változtatásokat nem hoznak, átszövegezést tartalmaznak, illetve a "pénzintézet" kifejezést "MNB"re változtatják, valamint rövidítik a törvény szövegét. A 11. § (3) bekezdésében beszúrásra került az "ingatlan bérbe adása". Mivel ez a más önálló tevékenys égből származó jövedelmek között eddig is bevallásra került, kiemelése szerintem nem szükséges. (10.20) A 12. § (2) bekezdésének e) pontjában az a) pont nem egészen helyettesíthető be, mert ott munkáltatóról beszél a törvény, míg például a Btk. esetében a beltagok közül egyik tag gyakorolja a munkáltatói jogokat, és ő önmaga munkáltatója nem lehet. Előfordulhat, hogy ő is csak a társaságtól kap jövedelmet, de nem mint a munkáltatójától. Bizonyos feltételekkel a társas vállalkozások eddig is tudták úgy elszá molni a tagjaik adóját, mint a munkáltatók. A (3) bekezdés c) pontjának módosítása nem érdembeli változás, mert ha a (2) bekezdés a) vagy e) pontja érvényesül, akkor egyértelmű, hogy a (3) bekezdés c) pontja már nem számít kritériumnak. Ugyanennek a bekezd ésnek az e) pontja viszont egyértelműsíti a bevallás módját. A törvény 20. §a változtatásánál támogatjuk a véghasználattal érintett faállomány bevételéből adómentesen tartalékolható összeg 80 százalékról 100 százalékra való emelését, mivel az erdő felújít ási költségeinek fedezését ez jobban biztosítja. Egyetértünk azzal is, hogy ha a magánszemély él a bevételcsökkentési lehetőséggel, akkor ne alkalmazhassa az átalányadózás és az őstermelői adózás szabályait az erdőgazdálkodási tevékenységre. Az őstermelői tevékenységnél, illetve a vállalkozói tevékenységnél szerintünk csak az íróasztal mellől, csupán papírok alapján nehezen állapítható meg, hogy elháríthatatlan külső ok miatt szükséges a veszteség elhatárolása, az adóhatóság pedig az eddigi gyakorlat alapjá n helyszíni szemlét nem végez. Az adósávok csökkentése átláthatóbbá teszi az adórendszert, növeli a 20 százalékos sáv felső határát és csökkenti a progresszivitást, aminek teljesítményvisszatartó és jövedelemeltitkoló hatása
