Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1228 telekadóztatására, de ehhez hiányzott egy törvénybe iktatott értékelési szab ályrendszer. Ezért az említett adónemeknél a számított értéken való adóztatás lehetőségének biztosítása nem jelenti új adónem bevezetését. (9.00) Az értékelési szabályrendszer jelenlegi hiánya miatt azonban az önkormányzatok közül csak kettő választotta a korrigált forgalmi érték alapján történő ingatlanadóztatást, holott az igazságosabb és méltányosabb, mint az alapterület alapján történő adóztatás. Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni: nem új adófajtával van dolgunk, erre a helyi adókról szóló törvény eddig is lehetőséget adott és nyújtott; sajnálatos módon eddig csak két önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel. A törvényjavaslat tehát hiányt pótol, amikor törvénybe iktat egy korrekt értékelési szabályrendszert. Az értékalapú adóztatás gyakorlati alkalma zhatóságához olyan értékelési módszerre van szükség, amely egyszerű és tömegesen alkalmazható, nem keletkeztet egyedi értékvitákat, működtetése viszonylag kevés ráfordítást igényel, és nem utolsósorban az értékelési eljárás során előálló adóalap a valóságo s értékviszonyokat tükrözi. Az önkormányzatoknak azonban ezután is megmarad a választási lehetőségük - amennyiben egyáltalán működtetik az építmény- és telekadót , hogy a számított érték vagy a terület legyene az adó alapja. Ha az önkormányzat a számítot t érték alapján adóztat, akkor az értékelési eljárás a következő fontosabb szakaszokra bontható: 1. A törvény határozza meg megyénként és ezen belül településkategóriánként, illetve fővárosi kerületenként az adott ingatlanfajta egy négyzetméterére vonatkoz ó átlagos alsó és felső forgalmi értékhatárokat. 2. Az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben megállapítja - a településen kialakult értékviszonyokra figyelemmel - ingatlanfajtánként a törvényben meghatározott forgalmi értékhatárok között a település en irányadó, az ingatlanok egy négyzetméterére vonatkozó átlagos települési értékeket. Mivel egy településen belül is eltérő értékviszonyok alakulhatnak ki, ezért lehetőség nyílik építmény- és telekfajtánként külön értékövezetek kijelölésére. Nyilvánvaló, hogy teljesen más egy belvárosi ingatlannak az értéke, és megint más egy külvárosi vagy külterületi ingatlannak az értéke. Ez a módosítás tehát lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzat mérlegeljen saját településén, hogy milyen településkategóriákat, milyen ingatlankategóriákat alakít ki. 3. A konkrét ingatlan értékelését az önkormányzati adóhatóság végzi. Ennek első lépéseként a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott települési, településrészi átlagértéket alkalmazza az adó tárgyát képező ingat lanra. Az ingatlan fajtájára értékövezet kijelölése esetén az ingatlan fekvése szerinti értékövezetben irányadó települési, településrészi átlagos érték és az ingatlan adóköteles alapterülete figyelembevételével kiszámított alapérték már az ingatlan értéké t befolyásoló három legfontosabb tényező - az ingatlan fajtája, fekvése és alapterülete - hatását tükrözi. Az ingatlan értékét azonban ezeken túl más tényezők is - például lakás esetén az épület kora, falazata, komfortfokozata, a lakás épületen belüli elhe lyezkedése s a többi - befolyásolják, amelyek figyelembevétele a korrekt értékmegállapításhoz ugyancsak elengedhetetlen. Annak érdekében, hogy a konkrét ingatlan egyedi, a tényleges értéket befolyásoló sajátosságai az adó alapjául szolgáló értékben is kife jezésre jussanak, további korrekciók szükségesek. Az értéket befolyásoló legfontosabb ismérvek figyelembevételét a törvénybe épített, kötelezően alkalmazandó korrekciós tényezők garantálják. Az adóhatóság az értékelési eljárás második lépcsőjeként az adó a lapjául szolgáló számított értéket az ingatlan alapértékének korrekciójával, az alapérték és a korrekciós együtthatók szorzataként állapítja meg. A törvényjavaslat az értékalapú telekadóztatás gyakorlati alkalmazhatósága érdekében - az építményadó analógiá jára - tartalmazza a telek számított értéke meghatározásának metodikáját is. Az ingatlanadóztatás egységes elvek szerinti módosítása érdekében - figyelemmel a jogbiztonság követelményére is - a törvényjavaslat 2000. január 1jétől megszünteti az építmény- és telektulajdon
