Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 27 (21. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1226 A közterhekhez való arányo s hozzájárulás elvéből kiindulva változik az adójóváírás mértéke, valamint igénybevételének lehetősége. A javaslat szerint az adójóváírás a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint, és csak azok vehetik igénybe, akiknek éves bevallott jövedelmük nem éri el az 1 millió forintot. Ugyancsak az egyes jövedelemfajtáknak a jövedelemszerzés jellegéhez történő igazítása, illetőleg adóterhei közelítésének szándéka tükröződik azokban a módosításokban, amelyek a tőkejövedelmek köré ben megjelenő különféle ügyletek adójogi helyzetét egyértelműsítik. (8.50) Így új eleme a szabályozásnak, hogy a dolgozói részvény formájában megszerzett jövedelem adójának mértéke a tőkearányos részt meghaladó osztalékjövedelem adókulcsával összhangban 3 5 százalékra nő, tekintettel arra, hogy ez a juttatás lényegében a munkavégzéshez kapcsolódik. Nem érinti a változás a privatizációs törvény alapján nyújtott kedvezményt. Ezután, hasonlóan a jelenlegi állapothoz, sem a tőkeemeléskor, sem az elidegenítéskor nem kell adózni. Külön rendelkezik a javaslat a különböző vezetői, munkavállalói, érdekeltségi rendszerek keretében megszerzett jövedelmek adózásáról az összevont adóalap részeként. Tisztelt Országgyűlés! A személyi jövedelemadó egyik legtöbbet vitatott e leme a cégautóadó. Mindenki számára egyértelmű, hogy a cégautójuttatás a társaságok vezetői, tulajdonosai jövedelmét kiegészítő juttatás, amely évi százezer forinttól esetleg több millió forintig terjedő jövedelmet jelenthet a magánszemélynek. Az ilyen - idézőjelben - "díjazás" révén kieső személyi jövedelemadót a cégautóadó hivatott ellentételezni, de minél nagyobb az így juttatott jövedelem, ez annál kevésbé valósul meg a jelenlegi mértékek mellett. Ez indokolja azt, hogy a javaslat szerint a cégautók ad ótétele emelkedjen a beszerzési ártól függően havi 27 ezer forinttal; a 2 és 3 millió forint közötti beszerzési árú autóknál a jelenlegi adótétel negyedével, a 3 és 5 millió forint közötti értékűeknél a jelenlegi harmadával, az 5 millió forint feletti ért ékűeknél a jelenlegi tétel felével. Az arányos közteherviselés fokozottabb érvényesítését, a családok teherviselő képességéhez igazodó adóztatás megalapozását szolgáló javaslatcsomagnak részét képezi egyes kedvezmények szűkítése is annak érdekében, hogy az ily módon elérhető többletadóbevétel biztosítson hosszabb távon is fedezetet az említett célok megvalósítására. A kedvezmények szűkítése elsősorban azokat érintené, akik jelentős szabad rendelkezésű, megtakarítható jövedelemmel rendelkeznek. Ilyennek tek inthető a kedvezmények jelenleginél szorosabb korlátozása azáltal, hogy megszűnne az osztalék- és az árfolyamnyereség adójának beszámíthatósága, ezáltal a külön adózó jövedelmek egyikének adójából sem lehetne a jövőben az összevont adóalap adójára járó ked vezményt levonni. Már ez a szándékolt módosítás is érinti a befektetési adóhitel igénybevételének lehetőségét is. Emellett ennek a kedvezménynek a feltételrendszerében és mértékében további szigorításokat is tartalmaz a javaslat. Hangsúlyozni szeretném, ho gy a cél nem az, hogy az adóhitel lehetősége megszűnjön, hiszen a befektetésekre irányuló megtakarítások ösztönzése is fontos pénzügypolitikai érdek. A javasolt módosítás lényege éppen az, hogy az egységnyi adómegtakarítás érdekében növekvő összegű befekt etés valósuljon meg, ezért változna a kedvezmény mértéke 30 százalékról 20 százalékra. Az is kézenfekvő, hogy elsősorban a kisbefektetők ösztönzése szükséges, hiszen az igazán nagy jövedelműek külön kedvezmények nélkül is jellemzően befektetésekbe helyezik a nyilvánvalóan magas fogyasztási szintjüket is meghaladó szabad rendelkezésű jövedelmüket. Ezért szerepel a javaslatban a levonható összeg 200 ezer forintig terjedő korlátozása, ami azt jelenti, hogy a kedvezményt legfeljebb évi 1 millió forint befekteté sállománynövekmény után lehetne igénybe venni. A személyi jövedelemadózásban a befektetési kedvezmény történetének visszatérő problémája az állampapírok vásárlásának kedvezményezése. Ellentmond az ésszerűségnek lemondani az adóbevételről azért, hogy az em iatt is nagyobb államháztartási hiányt finanszírozó értékpapírok elkeljenek. A befektetési jegyek vásárlására is kiterjedő adóhitel révén a jelenleg hatályos kedvezmény lényegében az állampapírokba történő befektetésekre is irányul. A javaslat ezzel
