Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
1106 DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ami végett tulajdonképpen szót kértem ezen a késő esti órán, annak az az alapvető indoka, hogy kezemben tartom a közraktározási törvényhez benyújtott módosító javaslatoknak a költségvetési és gazdasági bizottsági szavazati eredményeit. (22.10) Tulajdonképpen, tisztelt képviselőtársaim, lehangoló ez az eredmény. Lehangoló, mert amilyen módosító indítványok, tartalmilag alapos módosító indítványok beérkeztek az ellenzéki képviselőktől, kormánypárti képviselőktől, Gyimóthy Géza országgyűlési képviselő úrtól is, hát én úgy nézem, hogy az előterjesztő elveti, a bizottságok egyharmada se támo gatja vagy nem támogatja. Tulajdonképpen én itt a hozzászólásomban a veszélyekre szeretném fölhívni a figyelmet, és vélelmezhetően itt az előterjesztőnek, már elnézést a kifejezésért, de nem eléggé alapos véleményalkotásáért szeretném kifejezni az aggodalm amat. Tudom azt, hogy miután a költségvetési bizottságon, gazdasági bizottságon keresztülfutott ez a törvény, értelemszerűen a kormánypárti képviselők, mint a demokráciában ez szokott lenni, nem szavazták meg, miután az előterjesztő nem javasolta megszavaz ni, azért teszem ezt szóvá tulajdonképpen, mert veszélyeket látok a közraktározásban az elkövetkezendő években. Tisztelt Képviselőtársaim! A közraktározás Magyarországon nem egy sikerágazat, nem egy sikertörténet. 1996ban létrejött a közraktározási törvén y, tulajdonképpen három közraktár tevékenykedik, magyar tulajdonú közraktár, állami tulajdonban működnek, folyamatos likviditási, reorganizációs problémákkal küszködnek, tavaly 6 milliárd forintos volt a közraktározási forgalom, és tisztelt képviselőtársai m, az úgynevezett bevétel 200 millió forint volt. Tehát alacsony a tevékenység által realizálható árbevétel, ami tehát a közraktár díjbevételét jelenti mint közraktározási díjbevétel. Ebből könnyű kiszámolni, hogy ennél még alacsonyabb a nyereségráta. Szer etnék néhány gondolatra utalni. A módosító javaslatoknak egy része: a közraktár a nála elhelyezett árukért vagyoni felelősséggel tartozik. Az előterjesztő nem támogatja, tulajdonképpen egyik bizottság sem támogatja. Hát kérdezem akkor, a termelőknek a kínk eservvel megtermelt búzáját, kukoricáját beraktározzuk alacsony tőkefeltöltéssel, 500 millió forintos tőkével rendelkező közraktáraknál, amennyiben nincs garancia, nincs pótlólagos garanciabiztosítás, akkor ha zavarba kerül a közraktár gazdálkodási, pénzüg yi szempontból, miből fogja visszafizetni ezt a vagyoni értéket. Ha természeti csapás következik be, miből fogja tudni rendezni a termelő felé a jogos követelést? Ugyanakkor hadd utaljak arra, hogy a törvényjavaslat 2. §ában a közbeszerzési törvény 2. § (5) bekezdéséhez mi Fenyvessy képviselőtársammal azt a módosító indítványt tettük, hogy a független belföldi szakértő helyett belföldi székhelyű bejegyzett könyvvizsgáló által megállapított vagy hitelesített személy minősíthessen. Hát tisztelt képviselőtár saim, természetesen az előterjesztő nem támogatta. Akkor megkérdezem ezekután: egy független, teszem azt, belföldi szakértő, aki lehet egy médiaszakértő is, ő akkor az apportálást e törvény alapján majd minősítheti? Tehát itt ellentmondást látok. Én nem sz eretném azt, hogy itt tulajdonképpen a német nyelvezetből átvett törvények vagy az Európai Unió nyelvéről, az angolról lefordított törvényszövegek automatikusan kerüljenek be a magyarországi törvénykezési gyakorlatba, és ha egy eltérő szó van a módosító in dítványban, akkor azt tulajdonképpen az előterjesztő nem támogatja. Bár erre én kaphatnék egy olyan választ is, hogy hát a belföldi bejegyzett könyvvizsgáló! Tisztelt képviselőtársaim, itt semmiféle ördöngösség nem volt ebben a javaslatban, hiszen itt belf öldön gyakorlattal, könyvvizsgálói gyakorlattal rendelkező személyekről, illetve könyvvizsgáló társaságokról van szó mindössze. Az, hogy ebből a külföldi könyvvizsgálókat kirekesztenénk, szó sincs erről, hiszen az összes, a Bix Bit cégek, a KPMG, a Deloitt e & Touche, valamennyien magyarországi könyvvizsgáló cégekkel jelentkeznek. Tehát ezzel az, úgymond, alaposságra törekvéssel a prudence működést garantálandó, semmiféle pártpolitikai
