Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoport által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 3/1998-2002. ÜB. (1998. szeptember 16-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke:
1069 Köszönöm a szót, elnök úr. A vitában felszólalók közül Tóth András képviselő úr, Bauer képviselő úr, Hegyi Gyula képviselő úr hozzászólásához nem sokat tudok hozzáfűzni. Tóth András képviselő úr elbeszélt az én érveim mellett, nem válaszolt, nem foglalkozott azokkal. Bauer képviselő úr és Hegyi Gyula képviselő úr pedig politikai természetű megjegyzésekre szorí tkozott. Ezekkel itt most nem kívánok vitába szállni, hiszen nem ez a tiszte az ügyrendi bizottságnak, mert valóban, amint ez felmerült, nem politikai döntéshozás a feladata, hanem az ügyrendi kérdés értelmezése. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Ügyrendi k érdés értelmezése! Egyetlenegy észrevételt azért tennék: a parlament ülésezésére vonatkozóan a jelenlegi helyzettől eltérően az az elképzelés, ami már a sajtóból és más nyilatkozatokból is ismert, és ami kétségtelenül ott van e javaslat mögött - nyilván el képzelésként , az több nyugati demokráciában is megvalósult, és nagyon közeli például a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének az ülésezése. (Dr. Kóródi Mária: Ez az!) Én egyáltalán nem tartom azt dehonesztálónak a magyar parlamentre nézve, ha a parl ament a működésében, mondjuk, a német parlament működését több szempontból is irányadónak, mintának tekinti. Nem hiszem, hogy ettől a magyar demokrácia csorbulna! (Dr. Hack Péter: Ha lesz szövetségi parlamentünk!) Ezt azért el akartam mondani a politikai t ermészetű ellenvetéseket illetően. Igazán jogi érveket talán Hack Pétertől és most utoljára egy kicsit Kóródi Máriától hallottam. Hack Péter felszólalását illetően azért legyen szabad rámutatni arra - aki figyelte képviselőtársam felszólalását , hogy Hack Péter nem vonta kétségbe az ügyrendi bizottság állásfoglalásának korrektségét és jogszerűségét (Dr. Hack Péter: Nem volt rá időm! - Derültség az SZDSZ padsoraiban.) , felvetett bizonyos kérdéseket, amiket megoldatlannak ítélt. Az egyik: úgy ítélte meg, hog y e mellett az állásfoglalás mellett az elnök megtehetné azt, hogy egy rendes ülésszakban nem hívja össze a parlamentet. Ezt, ha másért nem, azért sem tudja megtenni egyetlenegy országgyűlési elnök sem, mert az Országgyűlés hatásköre kikerülhetetlenül dikt álja azokat a feladatokat, amelyekből eredően az Országgyűlésnek a rendes ülésszak alatt működnie kell, és bizony jelentős számban valóban üléseket kell tartania. Ami a köztársasági elnök hatáskörével kapcsolatos érvet illeti: ha a Házszabály valóban azt a rendelkezést tartalmazná, hogy a rendes és rendkívüli ülésszakban minden héten kötelező ülést tartani, akkor azt kellene megállapítanunk, hogy ez a Házszabály alkotmányellenes, mert a köztársasági elnöknek ezt a jogosítványát nem veszi figyelembe - de hát ilyen házszabályértelmezésről nincs szó! Elismerem, hogy a sürgősségi kérelem megoldatlan, de megkérdezem Hack Péter képviselő urat, hogy ha március 12én vagy 13án benyújtottak volna egy sürgősségi kérelmet, azzal nem ugyanez a probléma merült volnae föl, amit ő felvet. (Dr. Hack Péter: Ha ülésezett volna a parlament...) Elfogadom azt, hogy lehetnek itt olyan kérdések, amelyekről közösen gondolkodni kell és lehet. A mi feladatunk azonban az ügyrendi bizottságban a hatályos Házszabály értelmezése volt, az, hogy a "hetente" kifejezés az interpellációkra és kérdésekre vonatkozó időkeret szempontjából egy adott hétre meghatározott viszonylagos szabály, vagy pedig egy olyan kiterjesztően értelmezendő követelés, hogy egy rendes vagy rendkívüli ülésszak mindeg yik hetén ülést kell tartani. A Ház, az Országgyűlés évek óta töretlenül azt az értelmezést vallja, hogy ezt a szabályt egy adott hét viszonylatában való szabályozásnak tekinti, ha ugyanis az adott szabályozás azt a kötelezettséget róná a Házra, hogy a ren des és rendkívüli ülésszak ideje alatt minden héten köteles ülést tartani, akkor ettől a Ház eddig is csak négyötödös többséggel térhetett volna el. Házbizottsági konszenzussal a Házszabálytól eltérni soha nem lehet! Ha pedig a házbizottság úgy dönthetett és úgy döntött számtalanszor vagy nagyon sokszor, hogy több hónapos szünetet tart, hogy a rendes ülésszakot nem tölti ki végig ülésekkel, akkor á contrario ez mindig is egy olyan értelmezést jelentett, hogy nincs olyan házszabályi kötelezettség, miszerint az ülésszak minden hetén ülést kell tartani. (Dr. Hack Péter: Egyiken se kell!) Ez a leglényegesebb érv,
