Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 20 (19. szám) - Dr. Pető Iván (SZDSZ) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Hogyan változtatja meg a kormány az erőviszonyokat a sajtóban?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1031 Pénzügyi és államigazgatási eszközök kombinált alkalmazásával a kormány tehát megakadályozza, hogy egy kritikus n apilap megjelenjen. Korábbi tévényilatkozata szerint (Dr. Balsai István: Színvonalas!) az ön közvetlen főnöke, Stumpf miniszter úr semmi kivetnivalót nem látott abban, ha kormánytámogatással erősítenek meg egy kormánypárti napilapot, meg is nevezte a Magya r Nemzetet. Tisztelt Államtitkár Úr! Stumpf miniszter úr nyilatkozata és az említett eljárás egymással összhangban látszanak lenni. Kérdésem az, mi a viszonyuk a sajtószabadság alkotmányos elvéhez. Köszönöm. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Óh! - Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra dr. Bogár László miniszterelnöki hivatali államtitkár válaszol. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt K épviselő Úr! Köszönöm a kérdést, mert ez alkalmat kínál arra, hogy a Kurírral kapcsolatosan néhány tényt tudjak közölni, s ezek a tények a következők: Augusztus 12én Szűcs Gábor mint természetes személy bejelentette: Napi Kurír címmel lapot kíván indítani . Ennek alapján a lapot nyilvántartásba vette a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és erről értesítették a Kurír című időszaki lap alapítóját is, a Kurír Lap- és Könyvkiadó Rt.t. Az alapító nem reagált az értesítésre, talán azért, mert Szűcs Gáborn ak mint az rt. elnökének nem volt kifogása önmaga, azaz Szűcs Gábor magánszemély lapalapítási kísérlete ellen. 1998. szeptember 7én a Kurír Rt. és a P&B Média Rt. bejelentette a Kurír Rt. alapítói jogának átengedését a P&B Média Rt. részére. A lapnyilvánt artás módosítását a minisztérium szeptember 18án meg is tette. 1998. szeptember 30án a Média Rt. felfüggesztette a Kurír kiadását. Másnap, '98. október 1jén megjelent a Napi Kurír. A P&B Média Rt. jogi képviselőjének beadványa alapján a minisztérium '98 . október 3án törölte a lapnyilvántartásból a Napi Kurírt, mely ellen Szűcs Gábor jogi képviselője szabályos keresettel élt. Az ügy másodfokú elbírálása jelenleg folyamatban van, és folyamatban lévő eljárásról, úgy gondolom, nem célszerű e folyamat közben nyilatkozni vagy vitába bocsátkozni. Úgy gondolom, egy lapalapító magánszemély és az illetékes minisztérium közötti államigazgatási jogvita a jelen stádiumában semmiben sem veszélyezteti a sajtószabadságot. Amennyiben ezt állítanánk, gyakorlatilag megszün tethetnénk a lapalapítási kérelmek elutasításának törvény adta lehetőségét, hiszen az eljáró hatóság a lapalapítási engedély visszavonásánál éppen a sajtótörvényben is biztosított jogával élt. Hogy jogosan tettee, arról, úgy gondolom, a másodfokú eljárásn ak kell döntenie. Ami pedig a Magyar Nemzet és a Kurír összehasonlítását illeti: először is, a Magyar Nemzet veszteségei lényegesen kisebbek, mint a Kuríréi, ez bizonyítható. (Horn Gábor közbeszólása.) Másodszor pedig - és azt hiszem, ez a fontosabb - nem helyezhető egymás mellé egy üzleti szempontok alapján működő bulvárlap (Derültség.) és egy hatvanéves múlttal rendelkező, nagy hagyományú napilap (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Szórványos taps a MIÉP padsoraiban.) , amelyről még az előző kormány mi niszterelnöke - azt hiszem, autentikus személyt idézek , Horn Gyula is megállapította, hogy a nemzeti kultúra része. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) A Magyar Nemzet sorsát, úgy gondolom, nem fokozhatjuk le csupán üzleti kérdéssé , hiszen az újság a modern polgári Magyarország minden politikai erője által elismert fórum, és így közös kulturális örökségünk része. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK ( dr. Wekler Ferenc) :
