Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az Országgyűlés gyorsíróinak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
11 nem jelentkeztek volna. Nagy kár - különösen ezekre a tízmilliárdokra gondolva , hogy az előző kormány nem fogott hozzá, hogy valódi kereskedelmi bankká szervezze a Postaban kot. De mint említettem, a Postabank kérdése nemcsak gazdasági kérdés - lelki probléma is. Azzal szembesít bennünket, választópolgárokat, hogy vannak emberek és intézmények Magyarországon, akik fölötte állnak a törvényeknek, többet és mást engedhetnek meg maguknak, mint a többi polgár. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Simicska!) A Postabank ügye éppen ezért nagyon fontos üzenet volt a polgárok számára: azt jelentette, hogy a kormány ennek az állapotnak véget fog vetni. Önök is ismerik azt a mesebeli történ etet, ahol a király konyhájában azért nem lehetett kenyeret sütni, mert mire a liszt a főkincstáros kezéből eljutott a gyúrásra kijelölt kiskuktához, addigra annyi tapadt oda mindenkinek a tenyeréhez, hogy egy szem liszt sem maradt belőle. Örömmel jelenthe tem: néhány tenyeret leporoltunk, Magyarország konyhájában összegyűlt a liszt, s máris jobb kedvvel foghatunk hozzá a költségvetés elkészítéséhez. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az első intézkedések azt célozták, hogy a pén z, a közpénz oda kerülhessen, ahol valóban szükség van arra - elsősorban a családokhoz. A kormány szomorúan szembesült azzal a ténnyel, hogy Magyarországon a fiatalok eggyel kevesebb gyermeket mernek vállalni, mint ahányat szeretnének. Szeretném itt is meg erősíteni: a kormány sohasem fog belenyugodni abba, hogy a gyermekvállalás sokaknak a szegénység vállalását is jelentse. Eljött az idő - és a kormány működésének első ötven napja ezt világosan megmutatta , amikor a családok tudhatják és érezhetik, hogy a kormányban őszinte szövetségesre leltek. Tudjuk, hogy a családok megtartó ereje nélkül magunk is, társadalmunk is sebezhetőbbé, kiszolgáltatottabbá válik. Ez a meggyőződés vezetett bennünket akkor, amikor az első helyre családpolitikai döntéseink meghozásá t helyeztük. A polgári koalíció megalakulása óta a gyermek nemcsak a család, hanem a magyar állam számára is érték. Ezért mindenki számára hozzáférhetővé tettük a családi pótlékot és a gyest. A tandíjat már el is töröltük. Tettük ezt azért, mert tudjuk, ho gy az embert ugyan sokfajta igazságtalanság érheti az életben, a legélesebben azonban nem azok az igazságtalanságok fájnak, amelyeket személyesen kell elszenvednünk, hanem azok, amelyeket a gyermekeinknek nem sikerül elkerülniük. Mindannyian tudjuk, hogy t ehetség és szorgalom egyfelől, a vagyon másfelől nem azonos arányban osztattak szét közöttünk. A szegény családban, különösen az ország elmaradott településeinek szegény családjaiban született gyermekekkel szemben az a legnagyobb igazságtalanság, ha előrej utásukat nem képességük és szorgalmuk, hanem lakóhelyük vagy szüleik vagyoni helyzete határozza meg. A kormány az elmúlt ötven napban is egy olyan jövő érdekében dolgozott, ahol a tanulás lehetősége a szorgalomhoz, a képességhez és nem a tehetősséghez kötő dik. Ezért megtettük az első lépéseket egy olyan oktatási rendszer kialakításának irányában, amely mindenki számára biztosítja a tudás megszerzésének esélyét. Amikor a kormány az első gazdaságpolitikai döntéseit meghozta, sokan voltak, akik azt mondták, ho gy a legjobb talán az lenne, ha a kormány kiválasztana egykét bizonyos társadalmi csoportot vagy csoportokat, s azokat részesítse látványos előnyben. Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a helyes út az, ha a család minden tagjának életkörülményeit javítani próbálja a kormány. Helyes, ha a fiatalok számára biztosítjuk a tanulás lehetőségét. Helyes, ha az állam egyúttal segítséget nyújt a gyermekvállalásban. Helyes, ha hathatós lépéseket teszünk a munkahelyek számának növelése érdekében. Helyes, ha se gítünk az otthonteremtésben; és különösen helyes, ha nem feledkezünk el szüleinkről, nagyszüleinkről sem, hiszen köszönettel tartozunk nekik. Éppen ezért a jövő évi költségvetés kialakítása során jelentősebb nyugdíjemelést határoztunk el, mint amit a kormá nyprogramban vállaltunk. A FideszMagyar Polgári Párt programjában és így a kormányprogramban is az áll, hogy a nyugdíjak értékállóságát garantáljuk. Most ennél többet, mintegy 1314 százalékos nyugdíjemelést határoztunk el. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) Ez azt
