Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - A családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
89 Az is igaz, hogy ebben a formában a gyermekszám és az egészs égi állapot szerint differenciálja a javaslat a családi pótlékot, nem írja elő a gyermeket egyedül nevelő szülő fokozott támogatását. Erre is azt mondom, hogy nagyon sok támogatási formát lehet bevezetni, működnek is ilyenek, lehet tovább folytatni ezeket, ahol ezt a kétségtelenül meglévő problémát kezelni lehet. Nem biztos, hogy a családi pótlék az a rendszer, amelyben kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy semmi nem tiltja meg ebben a határozati javaslatban azt, hogy például a jelenleg meglévő rendszer, amely egy fokozattal följebb viszi az egyedül nevelőket, megmaradjon. Ezt majd a törvénymódosítás során kell megtárgyalni. Azt gondolom, hogy népesedéspolitikai szempontból az egyenlőség, hogy minden gyermek fontos, és az állam a gyermek érkezését - legyen az bá rmilyen család - örömmel kell fogadja, és ezt az örömét adott esetben pótlék, támogatás formájában is kifejezheti, ez evidencia. Még fontosabb az, hogy a gyermekszám szerinti differenciálás milyen lesz. Egy rossz népesedésű országban - márpedig mi katasztr ofális népesedésű ország vagyunk - nagyon sokat jelent az, hogy az állam a maga szociális ellátó rendszerével rá tudjae venni a családokat a gyermekvállalásra vagy sem. Az egy, kétgyermekes családot a harmadik gyermek vállalására sokkal könnyebb rávenni, mint a gyermektelent az első gyermek vállalására. (15.10) Ezért a második, harmadik gyermek fokozott támogatása mindenképpen indokolt és népesedéspolitikai intézkedés. Azt is figyelembe kell venni, hogy... (Horn Gábor közbeszólására reagálva:) Elnézést, k edves képviselőtársam, nem arról van itt szó, hogy pénzért szüljenek gyermeket az emberek, ez nem így működik. Az azonban, amikor egy országban egy család költségvetését rendkívüli mértékben megterheli a gyermek vállalása, akkor második, harmadik gyermek t öbbletterhet jelent, és ezt a többletterhet az államnak erejéhez mérten kötelessége mérsékelni. Azt gondolom, hogy a gyermekét otthon nevelő anya támogatása ebben a formában valóban egy első - elismerem, minimális - lépés a főállású anyaság felé. Néhány go ndolat, ami megfontolandó a későbbi előterjesztések számára: családi pótlék járjon mindenkinek, de gond nélkül elképzelhető egy olyan megoldás, ahol nem az államnak kell utánajárnia annak, hogy kinek is jár, hanem az illető családnak kell egy egyszerű kis aláírással, bejelentéssel jelentkeznie. Ez rögtön kezeli azt a problémát, hogy a havi egymillió forint körüli jövedelemmel rendelkező emberek valószínűleg nem fogják (Dr. Toller László: Ez volt a Bokroscsomag.) kitölteni ezt a kérvényt, és akkor az a nagy igazságérzet, az a nagy félelem, ami itt megjelenik, hogy a milliárdosok - ugyan nincsenek olyan borzasztó sokan - elviszik az állam pénzét a saját gyerekeiknek, rögtön mérséklődik. Ugyanakkor arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ez nem jár külön ösebb adminisztrációval, hiszen az új gyermek születésekor anyakönyveztetni kell, azzal együtt gond nélkül be lehet vezetni egy ilyen kérőcédulát. Azoknál pedig, akiket eddig a rendszer kizárt, szintén kell valamilyen levelezésnek történnie a család és a c saládi pótlékot kiszolgáltató szervek között. A gyermek egészségi állapotának a figyelembevételénél felhívnám arra a figyelmet, hogy az egészségi állapot kifejezés nemcsak a fogyatékkal élőket jelenti, ennél szélesebb körre is: egészségkárosodottak körére is kiterjeszthető ez a fokozott támogatás. Engedjék meg végül, hogy a számomra talán az egyik legfontosabbról, a gyermekenkénti adókedvezményről szóljak. Vegyük figyelembe azt, hogy a családi pótlék 1990 áprilisáig a fizetés kiegészítése volt. Tehát eleve csak azoknak a családoknak járt, akik jövedelemmel rendelkeztek. Nem botrány tehát, és a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel, ha a jövedelemmel rendelkező emberek gyermekeik eltartása után támogatást kapnak. Az adókedvezmény igazságosságának megítélésénél vegyék figyelembe azt, ha egy házaspár egyáltalán nem nevel gyermeket, és egy vele azonos jövedelmű házaspár, mondjuk, két vagy három
