Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. június 30 (3. szám) - Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
57 hagyománynak szerepe van ennek a nemzetnek a jövőjében is, és mindazok az emberek, akik a hagyományt en bloc el akarják vetni, ki akarják dobni az ablakon, azt gondolják, hogy a történelem nem folyamatos dolog. Mi azt gondoljuk, hogy a hagyomány egy folyamatos dolog. Ha megengedik, akkor szíves figye lmükbe ajánlom HansGeorg Gadamer munkáit, aki kitűnően leírja azt, hogy egy hagyománynak milyen forrását lehet átemelni a jelenbe és a jövőbe, és milyet érdemes kidobni. Azt gondolom, vannak olyan hagyományok, amelyeket érdemes kidobni. Egy másik témával kapcsolatban is hadd hivatkozzam ennek a kitűnő professzor úrnak az írásaira, aki azt mondta: a problémák megoldásához először a kérdést kell megtalálni, a jó kérdést kell feltenni. A jó kérdés a mi megfogalmazásunkban nem az, hogy miért ne legyen Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nevű külön kulturális minisztérium, hanem az a mi kérdésünk, hogy miért legyen Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Ez a jó kérdés, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, és a kérdésre válaszolok is abból a szempontból, hogy megpróbálom önöknek megérvelni azt (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nincs olyan szó, hogy "megérvelni"!) , milyen örökség az, amivel mi politikai szempontból foglalkozunk. Egy zárójelet még nyitnék egy reformkori szót idézve önök elé, ez a honosítás szó. A h onosítás nem más, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, mint egyetemes értékek, egyetemes tudományos igazságok beemelése a magyar kulturális, tudományos életbe, világba. Ez tehát Shakespearetől kezdve nagyon sok emberen, a művészet mindenféle ágazatán keresztü l a magyar kultúra részéve vált, így tehát a nemzeti kultúra örökségéhez tartoznak mindazok a hölgyek és urak, akik ebben maradandót alkottak az elmúlt évszázadok során. Az örökség kapcsán végül még egy dolgot szeretnék mondani. Számunkra a kulturális örök ség nem egy halott dolog, nem a múlt ereklyéje, nem kövület. Mi azt gondoljuk, hogy ennek a nemzetnek a hagyományai, ennek a nemzetnek a tárgyi és kulturális öröksége nem kő, nem kövület, nem megmerevedett valami. (11.00) Azt is hozzá kell tennem: a mi sze mléletünkben nem úgy néz ki a múlthoz való viszony, hogy lezajlik egy időszak - negyven év, az egy kövület, azt félretesszük; lezajlik száz év, az egy kövület, félretesszük; lezajlik ezer vagy kétezer év, kövületté válik , félretesszük és kőhalmokat építü nk. Ahogy önök viszonyulnak a kultúrához, a politikához, az a kőhalom építése. (Zaj.) Mi ezzel szemben egy olyan kulturális politikát kívánunk folytatni, amely az építésen alapszik (Zaj.) , egy olyanfajta építkezést, amely felhasználja a múlt értékes dolgai t, a múlt olyan köveit, amelyek élő kövek, amelyekben több van, mint egy egyszerű építőanyagban, ami szellemiséget is hordoz. A mi számunkra a Szent István Bazilika vagy Zemplénben egyegy kolostorrom éppúgy a kulturális örökség része, mint ahogy a jelenko r művei, mint ahogy Nagy Gáspárt és akár Konrád Györgyöt is annak lehet tekinteni. Azt gondoljuk, a kulturális örökség része az, hogy amit ez a kulturális politika elősegít - vagy lehetőségként megteremti a kereteit , az részévé fog válni a nemzeti kultúr ának. Nekünk úgy kell politizálnunk - és ebben az önök közreműködésére is szükség van , hogy ez az ország olyan kulturális javakat hozzon létre, az ebben az országban élő polgárok olyan kulturális javakat alkossanak és ismerjenek meg, fogadjanak be, amely ek a jövőre is mutatnak. Tehát a múltból jövő örökségünk mindig a jelennel való kapcsolatot jelenti, amelyben gyarapítani kell a múltból hozott örökséget, hiszen aki az örökséget nem használja fel - jó értelemben , az nem érdemes arra, hogy a jövőre is ki tekintsen az ablakon. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkeztek többen is. Elsőként megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) :
