Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 6 (6. szám) - Megemlékezés az első népképviseleti országgyűlés megalakulásának 150. évfordulójáról - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. ÁDER JÁNOS, az Országgyűlés elnöke:
338 mellett elkötelezett elődeink sem március 15én, sem április 7én, a gróf Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány kinevezésének nap ján, sem a demokratikusan megválasztott országgyűlés megalakulását követő hetekben nem tudhatták és nem is sejthették, hogy alig másfél év múlva, 1849. december 31én Pest város tanácsa nem Széchenyit és nem is Kossuthot, nem Petőfit és nem is Bem apót, ne m Batthyányt és nem is Deákot, hanem Julius von Haynau táborszernagyot, Joszip Jellasics altábornagyot és Ivan Paszkjevics tábornagyot választja majd díszpolgárává. Sokatmondó jellegzetessége történelmi tudatunknak, hogy a '48as forradalmat és szabadságha rcot mindennek ellenére kizárólag és megfellebbezhetetlenül dicsőségesnek őriztük meg emlékezetünkben. Hiszen biztosak lehetünk abban, hogy elődeink, ha mégoly világosan is látták volna küzdelmük végkimenetelét, akkor sem adták volna fel elveiket, akkor se m riadtak volna vissza a nehézségektől - mert az 1848as polgári vívmányokat ők maguk is kiindulópontnak és nem végcélnak tekintették. Amit Kossuth az áprilisi törvények kapcsán mondott, az ma egész '48hoz való viszonyunkra is igaz: "Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövendő kifejlődésünknek." A kormány és az országgyűlés tagjai 150 esztendővel ezelőtt tisztában voltak feladatukkal. A reformkor évtizedes tapasztalatai alapján korrigálni akarták a rendszert ott, aho l korrekcióra szorult. De abban is elszántak voltak, hogy szakítsanak a múlt beidegződéseivel, hogy új megoldásokat keressenek ott, ahol az egyszerű javítgatás már nem oldott volna meg semmit. "Szabadság és tulajdon, haza és haladás." Ezek voltak a kor meg határozó jelszavai. Hazát akartak, tehát a nemzeti érdekek következetes képviseletét és érvényesítését. (17.10) Haladást akartak, tehát a polgári szabadságjogok kiterjesztését. A polgári szabadságjogok mellé polgári tulajdont akartak, tehát olyan fejlődést szorgalmaztak, amely a szerzett vagyoni előjogok helyett a polgárok kezdeményezőkészségére és alkotóerejére épít. E jelszavak és gondolatok a reformkor emlékezetes vitáiban értek valódi eszmékké. 1848ban egy ország fogott össze a közösen kitűzött célok m egvalósításáért. A kor uralkodó eszméi pedig egyesítették és egy táborba tömörítették a különböző reformnemzedékekhez tartozókat. Osvát Ernő egyik aforizmája szerint jó az, aki jobb akar lenni. Ennek alapján is bátran kijelenthetjük tehát, hogy 1848ban jó kormánya és jó országgyűlése volt a hazának. A Batthyánykormánynak bár biztos többsége volt az új országgyűlésben, de korántsem volt könnyű dolga. A belső gondok megoldása, a polgári átalakulás kereteinek kialakítása önmagában is komoly kihívást jelentet t. A kormány tagjai és a törvényhozók egyaránt tudták, hogy Magyarország pillanatai drágák. Tudták, hogy sok kérdésben a kapkodás éppúgy végzetes lehet, mint a tétovaság. Tudták, hogy döntéseiken a nemzet jövője múlik. Tudták, hogy a polgári átalakulást so k külső és belső veszély fenyegeti. Az ország 1848 őszén belesodródott egy olyan háborúba, amelyet nem keresett, de amelyet önfeladás nélkül nem kerülhetett el. Az új állam erejét és életképességét azonban jól mutatja, hogy a háborús időkben is megmaradt n épképviseleti alapon működő parlamentáris demokráciának, hogy a honvédelem nemzetet próbára tevő ügye sem szorította háttérbe a polgári átalakulás ügyét, és az is, hogy az ország 1849 tavaszára minden nehézség ellenére képes volt megvédeni szuverenitását. I. Ferenc József ezt a teljesítményt - a reformpolitikusok, a márciusi ifjak, a népképviselők és a honvédek teljesítményét - ismerte el akkor, amikor a magyar szabadságharc elfojtására küldött kétszázezer katonát megköszönve Varsóban féltérdre ereszkedett I. Miklós cár előtt. Tisztelt Országgyűlés! Ma más a helyzetünk, mint eddig bármikor. Most először érezhetjük úgy, hogy valóban rajtunk, a magyar állam polgárain múlik, tudunke élni lehetőségeinkkel. Feladatunk a szabadság és a jólét feltételeinek megtere mtése és a demokrácia kiteljesítése Magyarországon. Az 1848as népképviseleti országgyűlés a merre és miért kérdéseiben a nemzeti egység, a mit és a hogyan kérdéseiben pedig a komoly viták és ütközetek országgyűlése volt.
