Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
324 a kijelölt bizottság képviselőit megelőzve nem kapott szót a kormány képviselője úgy, ahogy a Házszabály 101. § (3) bekezdése erről rendelkezik. Tisztelt Balsai István Frakcióvezető Úr! Ez a házszabályi passzus nemcsa k lehetőség, nem csupán jog, hanem alkalmazása az ülést vezető elnök számára kötelezettség, mint ahogy a kormány nyilatkozata is kötelező. Egyébként magam folyamatosan jeleztem hozzászólási szándékomat az ügyrendi vita alatt, de sajnos nem vették figyelemb e akkor, amikor kellett volna. Ami pedig a dolog érdemi részét illeti, tisztelt képviselőtársaim, azért kérdőjelezzük meg a törvényjavaslat egészét, mert alkotmányossági, politikai és szakmai aggályok egész sora késztet bennünket erre. Az Alkotmánybíróság május 8i döntéséről sokat beszéltünk. Önök sokat idéztek ebből az alkotmánybírósági határozatból. Azt a gondolatot azonban nem emelték ki kormánypárti oldalon, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte az önkormányzati képviselők kiválasztására a del egálás módszerét, továbbá azt, hogy a biztosítási képviselők kiválasztása körében a címzettek körét - a nyugdíjasok kivételével - a törvény a biztosítási teherviselőkre korlátozta. Megítélésem szerint ennek az üzenete mindenképpen az, hogy a társadalombizt osítási ágak irányításában nem nélkülözhető a társadalmi kontroll, és ebben a tekintetben az Országgyűlés mérlegelési köre nem parttalan. A Szocialista Párt soha nem állította, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási igazgatási rendszert nem kell korrigálni , hogy az úgy tökéletes, ahogy van. Azt azonban nem látjuk be, milyen társadalmi okok indokolják, hogy még a kormány megalakulása előtt ilyen mértékű, a járulékfizetőket kizáró, a szociális partnerekkel való párbeszéd minimumát nélkülöző javaslatokat kellj en áterőszakolni a törvényhozáson. Mi indokolja azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előterjesztők még saját, öt éven át hangoztatott elképzelésüket is feladták, és a parlamenti felügyelőbizottság létrehozását sem tartják szükségesnek az államháztartás második legnagyobb alrendszerének az ellenőrzésére. Cui prodest? - kérdezték a régiek. Kinek az érdeke ez? S itt nagyon sokféle kérdés vethető fel. Megfogalmazható például az a kérdés, nem arról vane szó, hogy az egységes kötelező biztosítás helyett a ver sengő magánbiztosítások térnyerésének kívánnak így, ilyen módon zöld utat adni. Visszatérve a sietségre: figyelmet érdemel, hogy az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket nem azonnali hatállyal semmisítette meg, s maga is fontosabbnak ítélte a legit imációs zavarnál a jogbiztonságot. Maga is időigényesnek ítélte az átrendezést, tekintettel annak államháztartási, vagyongazdálkodási kapcsolatrendszerére. Sándor László képviselőtársam már hivatkozott erre, de hadd idézzek klasszikust, magát az Alkotmányb íróságot: "Azt kellett tekintetbe venni, hogy az önkormányzat működése biztosítja gyakorlatilag a szociális ellátáshoz való jog, az alkotmány 70/E. §a megvalósulásának tekintélyes részét. Az önkormányzat azonnali megszűnése a biztosítási ellátásokat, s íg y az említett jog gyakorlását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonságnak ezt a sokakat érintő gyakorlati oldalát ítélte fontosabbnak. Tekintettel volt arra is, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátuma legkésőbb 2000. január 1jén me gszűnik, addigra a törvényhozásnak a megsemmisített szabályok helyett a társadalombiztosítás megszervezésére és igazgatására mindenképpen új alkotmányos szabályokat kell kidolgoznia." Ezért nem értem, tisztelt Országgyűlés, hogy az előterjesztő miért nem t ette magáévá az Alkotmánybíróság bölcs önmérsékletét. Miért nem veszi figyelembe, mondjuk, az Állami Számvevőszék intelmeit, például azt, ami az alapok vagyonának állami tulajdonba vételére vonatkozik, és amit részletesen elmondott a bizottságok ülésén az Állami Számvevőszék elnöke? Miért találnak süket fülekre a munkaadók és munkavállalók képviseletének a felhívásai? És miért mond nemet az előterjesztő az egyeztetésre? Miután ezekre a kérdésekre sem az általános vita, sem a bizottsági eszmecsere nem adott választ - legalábbis megnyugtatót nem , szükségesnek láttuk a törvényjavaslat egészének elhagyását kezdeményezni, és ilyen módosító indítványt benyújtani. Már csak azért is, tisztelt Országgyűlés, mert a Népszava e hét hétfőjén interjút közölt Gógl Árpád miniszterjelölt úrral, aki ebben az
