Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
289 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönjük. Megállapítom, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége k imerítette a megállapított időkeretet. Szólásra következik Kósa Lajos képviselő úr, Fidesz. Felkészül Balczó Zoltán, MIÉP. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak az a hely a tiéd, ahová el is tudsz jutni - tartja a török közmondás. Ennek a mondá snak az igazságát alighanem jól tudják az életből a hazánkat felkereső nyugati üzletemberek és befektetők, de a turisták is, hiszen ha megnézzük a hazánkba áramló működőtőke helyzetét, azt, hogy milyen térségekbe áramlik ez a tőke, akkor látjuk, hogy ez a tőke oda, ahova nem tud eljutni, mert nincsenek megfelelő utak, infrastrukturális berendezések, bizony nem megy el. Tekintettel arra, hogy a rendszerváltás óta a hazánkat jellemző területi fejletlenségi különbözőségek csak mélyültek és szélesedtek, a kormá ny és a kormányprogram kiemelt jelentőséget tulajdonít a hazai infrastruktúra fejlesztésének. Ezen belül is én a közút, a hírközlés és informatika és a vízgazdálkodás ügyéről szeretnék néhány szót szólni. A közúti közlekedést tartja az új kormány és a korm ányprogram az egyik olyan állami fejlesztési feladatnak, amellyel ténylegesen lehet segíteni az ország területi fejletlenségén, és ezeket az egyenlőtlenségeket csökkenteni lehet. Annak érdekében ugyanis, hogy ha el szeretnénk érni, hogy ezek a területek fe jlődjenek, ide tőke áramoljon, itt munkahelyek teremtődjenek, ezek a területek, az ország elmaradott régiói be tudjanak kapcsolódni a magyar és a nemzetközi üzleti életbe, akkor az első számú feladat az, hogy megfelelő úthálózatot kell kiépíteni. A kormány kiemelten kezeli a koncessziós úthálózatfejlesztés problémáját, hiszen tudjuk, hogy az előző időszakban vállalt terhek a mostani kormányzat idején jelentkeznek, tudjuk, hogy a koncessziós autópályahálózatfejlesztés a szó szoros értelmében is cs ődöt jelent Magyarországon, különös tekintettel az M1est üzemeltető Elmka társaság helyzetére. Éppen ezért a kormányprogramban azt hangsúlyozza a kormány, hogy a koncessziós autópályaüzemeltetést át kell gondolni, és a helyzet értékelése után a kormánypr ogram szándéka szerint egy vegyes matricás finanszírozási rendszert kell megvalósítani. Itt különösen fontosnak tartjuk azt, hogy a díjtételek a koncessziós autópályákon azonosak legyenek. Nagyon fontos az úthálózatfejlesztés kapcsán azt is elmondani, hog y az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia ezen a területen, hiszen látjuk, hogy a pusztán működőtőkéből történő beruházások nem jelentenek megoldást égető problémáinkra. Annak ugyanis, hogy olyan koncessziós autópályákat építsünk, ahol a magyar polgáro k nem tudják megfizetni az útdíjakat, nem sok értelme van, mert ez azt jelenti, hogy csak a pénzes külföldiek tudnak a mi útjainkon közlekedni, pedig döntő többségében mi magunk szeretnénk az útjainkat használni. Annak érdekében, hogy Magyarország azt a he lyzeti előnyét, ami abból ered, hogy Európa közepén található, ki tudja használni, szintén fejlett tranzithálózattal kell rendelkeznie. Ezt jó lenne kihasználni, de ehhez az úthálózatfejlesztésben perdöntő eredményeket kell elérnünk. Ennek érdekében a kor mányprogram úgy fogalmaz, hogy az állam részvételének növelésével olyan úthálózatfejlesztéseket kell megvalósítani, ami ugyan korlátozottabb kapacitású, de mégis megfizethetőbb a magyar állampolgárok számára. A hírközlés és informatika területén a jogi sz abályozás egységesítésére koncentrál a kormány, annak érdekében, hogy a versenypiaci jelleget erősítse a hírközlésben. A magyar tapasztalat az, hogy ahol a hírközlésben valódi verseny van, ott a tarifák, a tarifapolitika is úgy alakul, hogy az kedvező a fe lhasználó számára. Ez egyelőre a vezetékes távközlésben nincs így, ezért olyan szabályozást kell a kormánynak megvalósítani, amely egyrészt odafigyel a kötelező színvonalú és szintű szolgáltatásokra, másrészt olyan tarifát és költségalapú díjpolitikát való sít meg, amelynek kapcsán egyrészt nem tartja fenn a mostani keresztfinanszírozásokat a tarifákban, másrészt valódi felhasználói igényeket elégít ki.
