Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
263 következtében gyakorlatilag évek óta Magyarországról tőkekivonás történik, az egyes években vagy az évek jele ntős részében nettó tőkekiáramlás történik az országból. Második jelentős feltétel, hogy bizony végre kell hajtani a felelősségre vonást. Nem lehet büntetlenül éveken keresztül egy nemzet vagyonát megcsapolni, és óriási szegénységbe juttatni családokat, hi szen ma Magyarországon a 10,1 millió lakosságból hétmillióan élnek a létminimum szintjén vagy az alatt. Mindazokat, akik közreműködtek a nemzet vagyonának elherdálásában, a nemzetközileg is páratlan eladósítási folyamatban, egy nemzet elszegényítésében, te ssék felelősségre vonni és számon kérni! Ennek persze feltétele az is, hogy a 2030 évre szigorúan titkosított adatokat - hiszen elzárták a közvéleménytől mindazokat a forrásokat, amelyeket innen az országból kivittek, és rosszul használtak föl - tessék ny ilvánosságra hozni, és ezeket a titkosított adatokat a közvéleménnyel is meg kell ismertetni, televízión, rádión és sajtón keresztül, és folyamatosan tudatni kell vele! (13.40) A harmadik nagy terület, hogy honnan lehet forrásokat teremteni, hiszen erről már napok óta zajlik itt a vita. Azt mondják, hogy nincs Magyarországon forrás. Ez nem igaz! Magyarországon elegendő forrás van, csak nem ott kerül felhasználásra, ahol az szükséges, nem ott használják fel az adófizetők bérét, pénzét és befizetett adóit, amiért azok befizetik, amire az valójában fordítható. Ezt nagyon jól mutatja, hogy a költségvetés kiadási oldalának több mint egyharmadát a spekulatív pénzpiacra kiáramló, multinacionális cégek által realizált kötvénykamattörlesztés teszi ki, és nem a jól éti intézkedéseknek a finanszírozása. Ezért szükséges, hogy a privatizációt teljes mértékben, teljeskörűen vizsgálják felül, valamennyi idegen kézre került bank, multinacionális cég szerződéseit - a programnak ezt a pontját messzemenőkig támogatjuk - felül kell vizsgálni, és természetesen abban az esetben, ha olyan multinacionális cég vagy bank van az országban, amely a nemzet jólétét nem szolgálja, azt el kell távolítani az országból. Szükségesnek tartjuk továbbá azt is, hogy ebben az elszámolási folyamatb an készüljön egy vagyonleltár, hiszen lehetetlen, hogy kormányok jönnek és mennek, átveszik az ország sorsának az irányítását, és nem tudják, mit vesznek át. Nem készül el a vagyonleltár, nem tudni, hova történik a vagyonok eláramoltatása. Magyarországon t öbb mint 4 ezer milliárd forint nemzetivagyonrész tűnt el, vándorolt idegenek, vándorolt a hazai nómenklatúra, a milliárdosok zsebébe. Ezeket a vagyonokat vissza kell szerezni! Ez az egyik alapja és forrása a jóléti intézkedések megvalósításának. Meg kell szüntetni a multinacionális cégek és a külföldiek adómentességét, ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozókat kell támogatni, hogy itt, Magyarországon a jó minőségű hazai termékek kapjanak lehetőséget a realizálásra a belső piacon, és külföldre is ezek kerüljenek ki. Ide sorolom továbbá mint forrásteremtőt a belső és a külső adósság felszámolásának megkezdését, hiszen 1994ben 3 ezer milliárd forintot tett ki a belső adósság nagysága, '98ra 5400 milliárd forintot tett ki, tehát közel megduplázódott. A ' 98as év 24 milliárd dollár bruttó külső adósságállománnyal kezdődött. Ma Magyarország a világ egyik legeladósodottabb országa, és efelett nem lehet szemet hunyni. Számtalan hazai és nemzetközi statisztikai és komoly tanulmányok, elemzések közlik ezt. Ezér t az adósság felszámolását meg kell kezdeni az adósság teljes körű adatainak a nyilvánosságra hozatalával. Végül forrásteremtőnek sorolom az Európai Unióhoz és a NATOhoz való csatlakozásunk költségvonatkozásait. Egyetlenegy olyan anyag nem látott még napv ilágot, amely arról szól: mibe kerül ez a nagy kaland, az Európai Unióhoz és a NATOhoz való hozzácsatlakoztatásunk. Magyarországot nem lehet egy átlagos ország szintjén nézni, hiszen Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amely elveszítette a ké tharmadát, saját területeivel határos, és ha figyelmen kívül hagyjuk az elcsatolt területeken élő magyarság sorsát, akkor teljes mértékben csatlós országgá válunk. Ezért az európai integráció folyamatát, még mielőtt a szerződések megköttetnek, véleményünk szerint csak magyar és magyar integráció keretében lehet végrehajtani, és biztosítani kell - ahogy ezt a miniszterelnökjelölt úr is megnevezte - a nemzet egészének a részvételét egy