Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
246 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most felkérem Vidoven Árpád jegyző urat, i smertesse a képviselőcsoportok rendelkezésére álló időt. VIDOVEN ÁRPÁD jegyző : FideszMagyar Polgári Párt: 111 perc; Magyar Szocialista Párt: 120 perc 10 másodperc; Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt: 8 perc 50 másodperc; Szabad Demokraták Sz övetsége: 32 perc 30 másodperc; Magyar Demokrata Fórum: 32 perc; Magyar Igazság és Élet Pártja: 32 perc 20 másodperc. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Bársony András képviselő úrnak, MSZP; felkészül Zilahi József úr. (Molnár Gyula Bársony An drásnak: Keményen!) BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram magáénak tudja az immár örökbecsűvé vált mondást, mely szerint Magyarország pillanatai drágák. Ha idézet volna - vagy idézet lenne legalábbis e mű szerint , n em bátorkodnék hozzátenni semmit. De mert kormányprogram, ezért megpróbálom, és teszem hozzá: nemcsak drágák ezek a pillanatok, hanem végesek is. Nincs az országnak annyi ideje, hogy időnként, különböző vargabetűkön keresztül próbáljon visszatérni már kial kudott, jó megoldásokhoz, már elért célokhoz. Ezért úgy gondolom, sőt mi több, meggyőződésem, hogy van ennek a kormányprogramnak, de nem is annyira a kormányprogramnak, mint inkább az elkövetkezendő időszak cselekvési programjának egy olyan része, amelyben szükség van e Ház falai között a konszenzusra, ez a külpolitika és az európai integráció kérdése. Sokszor elhangzott e Ház falai között, hogy a célokban megvolt és mindig is megmaradt ez a konszenzus - a módszerek tekintetében különbözőképpen vélekedtünk. Úgy gondolom, ez a kettősség ebben az időszakban feltétlenül kerülendő lesz, egyetlenegy oknál fogva - és úgy gondolom, ez meggyőző indok : most vége annak az időszaknak Magyarország európai integrációs csatlakozására tekintettel, amikor elegendő a pártp rogramokban megfogalmazni az integráció iránti elkötelezettséget, amikor még úgy tűnt, hogy elegendő arról beszélni, mi mennyire szeretnénk egy európai integrációt, mennyire szeretnénk csatlakozni az euroatlanti térséghez. Most valami ettől egészen eltérő szakasz következik: a kemény tárgyalások, a kemény akarat- és szándékérvényesítés időszaka, az következik, amikor már nem a nyilatkozatok, hanem a tárgyaláson kialakítandó stratégia és annak végrehajtása a fontos momentum. Így tehát vége annak az eddigi h uzavonának vagy legalábbis a lehetőségének, hogy másról beszéljünk bizottsági ülésen és plenáris ülésen, és megint másról beszéljünk ott, amikor tárgyalni kell, és valami egészen másról beszéljünk akkor, amikor az újságoknak nyilatkoznak felelős politikuso k. Úgy gondolom, a miniszteri meghallgatások tapasztalatai a külpolitikai és az európai integráció területén adtak némi alapot arra, hogy bizakodhassunk: ebben az ügyben egységesen tud a Ház gondolkodni és lépni az elkövetkezendő időszakban. Van azonban né hány részletkérdés, amely említésre méltó, és ehhez persze vissza kell nyúlni a kezünkben lévő kormányprogramhoz. Ez pedig a derogáció kérdése, vagy ha úgy tetszik, a kivételes eljárások kérdése, és itt bizony számtalan olyan dilemma vetődik fel, amelyre, úgy gondolom, valamifajta pozitív választ kell adni. Az egyik ilyen lehetséges terület - és úgy gondolom, ebben az ügyben már messze túlmutat a dolog a külpolitika vagy az integráció kérdésén - a munka világa és az ezzel összefüggő kérdéskör. Nagyon sokan mondják nekünk azt, hogy ha Magyarország nagyon sok derogációt fog kérni, akkor a munka világa lesz az egyik terület, ahol az Európai Unió ezzel a viszontderogációs igényével fel fog lépni, hiszen a négy alapvető szabadságjog közül az egyik a munkaerő szab ad áramlása és a szabad munkavállalás - egy alapérték és egy alapprobléma egyúttal. Meggyőződésem szerint a szabad munkaerőáramlásnak vannak bizonyos feltételei. Például olyan feltételei vannak, hogy Magyarországon a munkaerőpiac szabályozása eurokonformm á váljék,
