Országgyűlési napló - 1998. évi nyári rendkívüli ülésszak
1998. július 3 (5. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" című előterjesztés vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HARRACH PÉTER (Fidesz):
242 Tehát a mezőgazdaság támogatása közben magával vonja a mezőgépgyártás és az élelmiszerfeldo lgozás fejlesztését is, ami az iparban is új munkahelyeket hoz létre. Tehát itt a különböző társadalmi csoportok nem egymás rovására, hanem pont egymásra támaszkodva érhetik el a boldogulásukat. Köszönöm szépen a szót. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (Gy imóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a lehetőséget Glattfelder Béla képviselő úrnak, Fidesz. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csupán egy szakmai tévedéssel kapcsolatban szeretnék szólni. Én az előző országgyűlési cik lusban a mezőgazdasági bizottságon belül működő DunaTisza közi homokhátság vízpótlásával foglalkozó albizottságnak voltam az elnöke. Ebben a minőségemben - az albizottság többi tagjával együtt - a homokhátság vízpótlására elkészült terveket áttanulmányozt uk. Ezek két lényeges variációban készültek el, több ezer oldalnyi tartalommal. Egyik terv sem említi valamifajta gátépítésnek a szükségességét a vízutánpótlás megvalósítása érdekében, szemben azzal, amit az előbb Kis Zoltán leköszönő államtitkár úr mondot t. A vízutánpótlás a homokhátságon gátépítés nélkül is megvalósítható, és kifejezetten téves az az nézet, miszerint ilyenre főként a Tiszán szükség lenne, hiszen a Tisza folyóban levő szabad vízkapacitások mennyisége túlságosan is kevés lenne ahhoz, hogy a rra a vízutánpótlás építhető legyen. A vízutánpótlás más módon, a Dunából oldható meg, de semmiképpen nem igényli bármifajta gát építését. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra Harrach P éter képviselő úrnak, Fidesz; felkészült Fenyvessy Zoltán. HARRACH PÉTER (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vane szebb feladat annál, mint az ország házából üzenni a magyar családoknak, hogy ne féljetek, bízzatok a jövőben, mellettetek állunk? Egy kormánypárti képviselő számára legalábbis elgondolkodtató, ha az ellenzékiek egyetértenek vele. Vajon hol hibáztam el, mit rontottam el? Én mégis azt mondom, ebben a kérdésben konszenzusra van szükség. A magyar családok helyzete és állapota olyan, ame ly igényli a kormánypártiak és az ellenzékiek közös munkáját. Amikor üzenünk a magyar családoknak, akkor annak tudatában tesszük, hogy helyzetük és állapotuk nem rózsás. Gondoljunk arra, hogy tavaly 36 ezerrel több házasság szűnt meg, mint ahány köttetett. Tudjuk, hogy még a rendelkezésünkre álló adatok szerint is 40 ezerrel többen haltak meg, mint születtek. Tudjuk, hogy hiányoznak a gyermeknevelés biztonságának garanciái, a családok működőképességének feltételei. Ez, vagyis a családok anyagi helyzete az e gyik legnagyobb kihívás a kormányzat számára. Emellett még kettőt említenék: a tragikus méreteket öltött népességfogyást és a tömeges munkanélküliséget; természetesen nem a regisztrált munkanélküliekre gondolok, hanem a ténylegesekre. Ha ezt a három terüle tet sikerül eredményesen kezelnünk, és a ciklus végén elmondhatjuk, hogy valamit elértünk ezen a területen, akkor utána a következő négy év kormányzására már emelt fővel vállalkozhatunk. A családok helyzetén van mit javítani, de az állapotukon is. A házaso dási és a gyermekvállalási kedv hiánya reménytelenségre utal. Négyszázezer gyermek veszélyeztetett. Ismert a válások magas száma is. Ma a család a legveszélyeztetettebb közösség Magyarországon. A kormányprogram tudja és sugallja, még ha nem is szavakkal, d e szellemében, hogy a család és a gyermek pótolhatatlan érték. Minden meg nem született gyermek és minden szétzilált család az
